Kékfény 

Vizoviczki-ügy: több vádlott felszívódott

Hónapok múlva tudja csak benyújtani a fellebbezését a Fővárosi Ítélőtáblára Vizoviczki László és társai adócsalási ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A csúszás oka, hogy az ügy néhány vádlottjának nyoma veszett, így a bíróság kérésére a rendőrségnek kellett kinyomoznia több személy hollétét is.

 

Jó esetben is csak január közepén tudja benyújtani a fellebbezését a Fővárosi Ítélőtáblára Vizoviczki László és társai adócsalási ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, mivel a per elsőfokú iratai még mindig nem érkeztek meg a főügyészségre – tudta meg a PestiSrácok.hu.

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője ezt azzal magyarázta a PS-nek, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetésénél több vádlottnak nem kellett jelen lennie, így nekik postai úton küldték meg az írásos ítéletet. Ezt azonban többen nem vették át és miután a lakhelyükön sem találták őket, úgy tudjuk, a bíróság a rendőrség segítségét kérte, hogy nyomozzák ki több vádlott hollétét.

Ez végül megtörtént, de a fiaskó várhatóan hosszú hónapokkal fogja elnyújtani az eljárást. Póta Péter hangsúlyozta, hogy már minden vádlott megkapta az ítéletet, így az eljáró elsőfokú bíró utasítására felterjesztik a per iratait a fellebbviteli főügyészségre, amelynek hatvan napja lesz azután arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – egyébként már elkészült – fellebbezését a saját átiratával együtt megküldje a Fővárosi Ítélőtáblának.

Hét év elsőfokon

Ismert, az éjszaka császárának nevezett, vesztegetéssel is vádolt Vizoviczki Lászlót felbujtóként, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek áprilisban a Fővárosi Törvényszék.

Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet

A Hajógyári-sziget egykori urát hét évre a közügyektől is eltiltották, valamint 600 millió forintos vagyonelkobzással sújtották. A Kósa Zsuzsanna tanácsvezető bíró által kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Vizoviczki mellett néhány társa (üzletvezetők, ügyvezetők) öt, néhány pedig 2-3 év körüli letöltendő börtönt kapott, több mint tízen felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan csupán közérdekű munkát.  Több vádlottat felmentettek.

A bíróság egyik vádlottnál sem látta megállapíthatónak a jelentősen súlyosabb büntetések kiszabását megalapozó bűnszervezeti minősítést. Az ügyész azonban már az elsőfokú ítélet után bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen súlyosításért és  – a felmentett vádlottaknál – a bűnösség megállapításáért.

Vizoviczki tagadja az adócsalást

Arra egyébként, hogy a diszkópápa  megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította birodalmát, az írásba foglalt elsőfokú ítélet is utalt. Eszerint Vizoviczki László folyamatos terjeszkedése eredményeként a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, illetve több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését.

Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban több százmilliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására „megtévesztették” az adóhatóságot és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.

A bíróság határozata szerint „kétség nélkül megállapítható”, hogy a cégcsoport vezetését Vizoviczki László végezte, aki a „szervezetet teljes egészében ellenőrzése alatt tartotta”. Mindenképp érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a diszkópápa az eljárás során végig tagadta az ellene felhozott vádakat és többek között azt állította, egy forint kárt nem okozott a költségvetésnek.

A diszkópápa megbízható személyekre épített

Az elsőfokú ítéletben azt is kiemelték, hogy a Vizoviczki László által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek hozzá köthetőek, azok tulajdonosi szerkezete úgy került az elsőrendű által meghatározásra, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő családtagok, a gazdasági társaságok ügyvezetői pedig az elsőrendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, Vizoviczki által megbízhatónak tekintett személyek voltak.

Itt érdemes megemlíteni, hogy pontosan erről beszélt a negyedrendű vádlott, D. Róbertné akkori védője is perbeszédében, kiemelve, hogy ügyfelének, aki 2011-től csak pár hónapot dolgozott a Szigeten, nem volt rálátása a gazdálkodás egészére, a pénzügyi folyamatokra és nem látott bele “annak a boszorkánykonyhának a működésébe, ahol – a vádirat szerint – kifőzték az adóbevallás elemeit, sarokszámait”, hiszen a vádlottaktól eltérően ő nem volt része a 90-es években kialakult bizalmi körnek.

 

Bosszúból vallhattak

Éppen ezért érthetetlen, hogy az elsőfokú bíróság miért mondta ki bűnösnek és ítélte öt és fél év börtönre, így D. Róbertné a maffiavezérnek kikiáltott Vizoviczkihez képest csupán másfél évvel kapott kevesebbet. A negyedrendű több tanút is hívott volna az általa elmondottak igazolására, ám ők a súlyos fenyegetések hatására végül nem mertek a bíróságon megjelenni.

A nő „bűne” egyébként pusztán annyi, hogy leleplezte a Vizoviczki-birodalmon belül – a Vizoviczki jobbkeze, a rendőri korrupciós ügyben alkut kötő Varga István és Portik legközvetlenebb embere által is tanúvallomásban megerősített – súlyos lopásokat, ezért a vádlottak és a tanúk egy része (akik most is és korábban is  Vizoviczkinek dolgoztak, tehát függnek tőle) bosszúból terhelő vallomásokat tettek rá. Ezt igazolják azok a hangfelvételek is, amelyeken Vizoviczki munkatársai arról értekeznek, hogy miként távolítsák el a nőt a Hajógyári-szigetről.


Az egyik, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) által rögzített hangfelvételen Vizoviczki egyik bizalmasa, D. Sándor arról beszél, hogy mindenképpen ki akarják deríteni a „szőke”, azaz D. Róbertné informátorát, akitől a nő tudomást szerzett egy súlyos visszaélésről az egyik szórakozóhelyen.

 

Tudták, hogy bukni fognak

D. Sándor hallható azon a felvételen is, amelyen az éjszaka császárának sógorával társalog. B. József, aki a Szigeten több szórakozóhely VIP menedzsere volt, többek között arról panaszkodik, hogy „szép híreket hallott”, miszerint „leáldozóban van” a Vizoviczki-birodalom „csillaga”.


Erre D. Sándor visszakérdez, hogy „ezt hol hallottad”? Olyan helyen, ahol „komolyabb emberekkel dolgoznak, ügyvédektől” – mondja B. József, majd azzal folytatja, hogy „szúrja valakinek a szemét” a működésük. „Most már sok, azt mondták, hogy ez az utolsó év” – állította Vizoviczki sógora, akinek informátorai nem tévedtek, hiszen 2012. május 31-én a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai valóban lecsaptak Vizoviczkire és több magas beosztású, a vád szerint korrupt rendőrre.

 

A KBH Vizoviczki közelébe férkőzött

Bár a felvételből nem derül ki, de feltételezhetően nem csak B. Józsefnek, hanem D. Sándornak is lehettek komoly kapcsolatai, hiszen a PS által korábban fellelt dokumentumok szerint a bizalmas a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) embere volt.  Az egész egyébként úgy derült ki, hogy a nyomozó ügyész D. Sándor gyanúsítotti kihallgatásán megkérdezte, hogy dolgozott-e a rendőrségnek, mire a gyanúsított azt válaszolta, hogy erre nem válaszolhat, mert köti a titoktartási kötelezettsége. Amikor megkérdezték, hogy ki a titokgazda, akinél érdeklődhetnek a titoktartási kötelezettség feloldása felől, D. Sándor azt válaszolta, hogy a titokgazdát a KBH-nál kell keresni.

2005. augusztus 20-án Sólyom László akkori köztársasági elnök (b) átadja a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Stefán Gézának, a hadtudomány doktorának, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) főigazgatójának. Mellettük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (b2) és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Fotó: MTI/Kovács Attila

 

A nyomozati anyagok szerint úgy tűnik, hogy az ügyészség nem volt kíváncsi D. Sándor titkaira, mert a KBH-t nem keresték meg ez ügyben. Hogy miért, az rejtély. Pedig lett volna mit mondania, ugyanis D. Sándor olyannyira bizalmi viszonyban állt Vizoviczkivel, hogy a diszkópápa több cégét vezette, valamint a vád szerint ő szervezett be több állami tisztségviselőt ( önkormányzati munkatársat, ÁNTSZ-est, tűzoltót és rendőrt) a korrupciós rendszerbe. Ide tartozik még, hogy a katonai titkosszolgálat egykori vezetője az a Stefán Géza volt, aki 2009-ben bekövetkezett haláláig védelmezte az olajosokat, hiszen ők óriási anyagi hasznot hajtottak a politikusoknak.

Az egyik legveszélyesebb bűnszervezet volt

Visszatérve B. József információjához, az a beszélgetésükből nem derült ki, hogy ki lehetett az, akinek „szúrta a szemét” a diszkópápa tevékenysége, de az tény, hogy a belügyi vezetés döntése volt, hogy felszámolják Vizoviczki bűnszervezetét, amelyet már 2000-ben az egyik legveszélyesebb szervezett bűnözői csoportosulásként tartottak számon Magyarországon.

Vizoviczki László bűnszervezetére már 2000-ben felfigyelt a rendőrség. Fotó: PS

 

Éppen ezért a 2010-es kormányváltás után a Vizoviczki-ügy koronatanúja, Varga István szerint az olajos ügyek felderítését koordináló miniszteri biztos, Horváth András dandártábornok azt a feladatot kapta Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy „takarítsa el” a diszkópápát és bűnbandáját. Orosz István egykori főrendőr szerint az NVSZ főigazgatója, Bolcsik Zoltán is mindent megtett azért, hogy kinyomozzák a Vizoviczki által elkövetett bűncselekményeket.

 

/ PS nyomán patrióta /

 

 

Kapcsolódó tartalmak