Extra 

Véres május elsejére emlékeztek Komáromban

Míg minden településen ez a nap a családi programokról és az önfeledt kikapcsolódásról szól, van egy város, melyben örök gyász kötődik május első napjához. Komáromban ez a nap a mártírok előtti fejhajtás napja, kik buzgó hazaszeretetükért az életükkel fizettek. Sokan nem tudják, hogy a balassagyarmati csehkiverés és a nyugat-magyarországi felkelés mellett Komáromban is fegyveres önkéntesek próbálták visszaverni a hazánkat megszálló hódítókat. A környékbeli munkások, polgárok és fiatal önkéntesek május elsejének hajnalán indították meg támadásukat az északi városrészt megszálló cseh légiókkal szemben. Buzgó igyekezetük azonban nem hozott sikert, vérfürdőbe torkollott ez a nap, melyet statárium és kegyetlen bosszú követett.

Azóta eltelt száz év. Száz év után mondhatnánk, hogy emlékük megkopott, de hőstetteik sajnos soha nem is foglalhatták el méltó helyüket a magyar történelem pantheonjában. Tiltott volt az emlékezés, szobák mélyén csak suttogva meséltek azokról a véres napokról. A tömegsíron évekig magányos gyertyák pislogtak, de lassan azok is elkoptak, ahogy a sírt is benőtte a gaz. Pár éve azonban a kettészakított város civiljei megmentették a síremléket és a déli hídfőnél álló emlékművet az enyészettől. Ahogy az emlékművek is új fényt kaptak, tíz év alatt úgy jött vissza a köztudatba annak a bizonyos véres napnak a története is.

A komáromi áttörés 102 beazonosítatlan áldozatának tömegsírja a felújított síremlékkel

Az emlékezés az észak-komáromi katolikus temetőben kezdődött, ahol a 102 beazonosítatlan áldozat tömegsírjánál Mácza Mihály, Knirs Imre és a történelmi egyházak képviselői mondtak beszédet.

Ezután az Erzsébet-híd déli hídfőjénél egy emléktábla avatására került sor, mely annak a 3000 önkéntesnek állít emléket, kik fegyvert fogva próbálták visszafoglalni a megszállt városrészt. Itt Georg Spöttle tartott beszédet.

 

Most, a századik évfordulón már egész napos programsorozattal emlékeztek a hősökről, melyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom komáromi tagjai is részt vettek.

A délután folyamán a fegyveres vállalkozás kiindulási pontjánál, a vasúti híd déli hídfőjénél álló emlékműnél folytatódott a programsorozat. Itt a századik évforduló alkalmából egy fa kettős kereszt került leleplezésre, mely a hazájukért vérüket áldozó hazafiaknak hivatott emléket állítani. Avatóbeszédet Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke tartott, majd Popély Gyula történész elevenítette fel az első világégést követő időszak történéseit.

A fegyveres harcok kiindulási pontja a vasúti híd volt, ahol emlékművet állítottak

A komáromi vármegyések minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy szülővárosuk elfeledett mártírjai a köztudat részeivé váljanak és véráldozatuk ne vesszen a feledés homályába. Minden évben részt vesznek a megemlékezéseken, mécsesekkel és virágokkal emlékeznek év közben is a hősi halottakra és emlékük mellett örök nyughelyüket is gondozzák.

A száz évvel ezelőtti eseményekről bővebben itt olvashat.

Dicsőség a hősöknek!

/hvim-felvidek.hu nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak