Belföld Extra 

Tisztázza Izrael a valószínűsíthetően a zsidók által lelőtt Malév-gép történetét!

Orbán Viktor támogatásával keresik az 1945-ben a Dunába lőtt zsidókat. Azonban a történelemben példátlan módon az egyetlen vizsgálat nélküli légi katasztrófa a Malév 240-es járatához kötődik, amit Bejrútnál lőttek le feltételezhetően a zsidók, vagy a szírek. Nem tudjuk mi történt, mert a gépek roncsai mai napig a tenger fenekén vannak, holott már rögtön a katasztrófa után erre lett volna technikai lehetőség.

Megszokhattuk már, hogyha holokausztról, a zsidók szenvedéséről van szó, akkor nem számít sem pénz, sem semmilyen erőforrás. Még akkor sem, ha antiszemitizmussal csöppet sem vádolható Index szeirnt is kicsi arra az esély, hogy valóban találjanak zsidó áldozatokat a Dunában, illetve, honnan állapítják meg, hogy azok valóban zsidó csontok-e? De lényegtelen: Orbán rögtön teljesítette gazdájának, Netanjahunak a parancsát.  Orbánnak is lett volna azonban mit kérnie: például a máig feltáratlan Malév 240-es járat tragédiájának tisztázását, a gép roncsainak kiemelésében való segítséget (ezt Libanon felé is jelezni kell) és az áldozatok végső nyugalomba helyezését.

Tekintsük át, hogy mi történt tényszerűen, már amit tudni lehet….

A Malév 240-es számú járata a Malév által üzemeltetett három hajtóműves Tu–154 típusú sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, amely a Budapest–Bejrút menetrend szerinti útvonalon Libanon tengerpartjának közelében 1975. szeptember 30-án a Földközi-tengerbe zuhant. A fedélzeten tartózkodó ötven utas, valamint a tíz fős legénység életét vesztette. A légikatasztrófa oka hivatalosan azóta is ismeretlen.

A szóbeszéd szerint a gépet lelőtték, amiért arab csoportok számára fegyvereket szállított, vagy amiért azt feltételezték, hogy PFSZ tagok küldöttsége tartózkodott a fedélzeten (nem tartózkodott). Feltételezett támadók Szíria, illetve Izrael.

A katasztrófa előtti napokban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetői tisztségviselői Jasszer Arafat kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet budapesti irodájának megnyitóján. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban vállaltak volna szerepet. Megint mások azt gyanítják, hogy Magyarország titkos fegyverszállítmányt akart küldeni a térségbe, hiszen akkoriban Magyarország jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezett. Ami biztosnak tűnik, hogy a jóval több mint 100 utast befogadására alkalmas gépen mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani, továbbá az indulás napján többször is órákkal halasztották el a gép indulását. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a PFSZ tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű (feltételezésük szerint fegyver) rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát. Szemtanúk szerint a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre

Erőtlen tisztázási kísérletek

2007. szeptember 27-én Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszter levelet írt Répássy Róbertnek (Fidesz) a Magyar Országgyűlés képviselőjének arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 2003-ban két jelentést is készített a balesetről. A jelentéseket a miniszter úgy foglalta össze, hogy nem találhatóak korabeli (titkosszolgálati) dokumentumok az ügyre vonatkozóan. A 2003-as jelentéseket szigorúan titkosnak minősítették a légikataszrófával nem kapcsolatos egyéb tartalmuk miatt.

2009. január 14-én a katasztrófával kapcsolatban Erik Meijer holland EP képviselő az Európai Bizottsághoz kérdéseket intézett: tisztában vannak-e, hogy nem történ kivizsgálás, és tesznek-e valamit hogy az érintettek válaszokat kapjanak. (A Bizottság szerint nekik nincs az ügyben hatáskörük, abban a nemzeti hatóságok az illetékesek.)

Mai napig nem tudni hol vannak eltemetve a magyar áldozatok

A katasztrófa után a tenger felszínén megtalált muszlim áldozatokat az iszlám vallási hagyományoknak megfelelően 24 órán belül eltemették. A megtalált nem muzulmán áldozatok nyughelye ismeretlen a hozzátartozók előtt. A katasztrófa után Budapesten felavattak ugyan egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, azonban nem biztosítottak lehetőséget a gyászoló hozzátartozóknak, hogy a különböző vallású áldozatokra az emlékhelynél vallási szertartásokkal emlékezzenek meg. Az emlékhelyet a baleset 30. évfordulóján felújították, továbbá az áldozatokra megemlékező gyászmisét is tartottak. A repülőgép roncsait 2009-ben sem kívánták a felszínre hozni, holott ennek műszaki feltételei már a katasztrófa idején is adottak lettek volna. A kiemelés utáni műszaki vizsgálat véget vethetett volna a baleset körülményeivel kapcsolatos több évtizedes találgatásnak. Magyarország Kormánya 2009-ben úgy döntött, hogy a gyászoló hozzátartozók részére áldozatonként 4 millió forintot fizet.

Valószínűleg ez a történelem legnagyobb részletes nyilvános vizsgálat nélküli polgári légikatasztrófája.

A HírTV dokumentumfilmje:

/Wikipédia, Hírtv nyomán Patrióta.info/

 

Kapcsolódó tartalmak