Belföld Plusz 

Nem vicc! Hegy épül Szegeden

Pár éve amikor az MKKP a köztudatba viccelte magát, akkor az egyik legismertebb ígéretük az örök élet és ingyen sör mellett a szegedi űrállomás, illetve egy hegy építése volt. Most úgy néz ki, hogy önhibájukon kívül tényleg befogják tudni tartani az ígéretüket.

Szegeden összesen több mint másfél millió tonna háztartási hulladékból és földből áll össze jelenleg a tengerszinttől számítva 117 méter magas sándorfalvi úti ,,szeméthegy”, amelyet a tervek szerint 10-12 méterrel tovább magasítanának. A lerakóban és a válogatóban járva kiderült, egyre tudatosabban szelektálják a hulladékukat a szegediek, bár még van hová fejlődni.

Elbírálás alatt áll egy kérelmünk, amelyben a domb 10 méteres magasítására szeretnénk engedélyt kapni. Elsősorban ugyanis nem vízszintesen, hanem függőlegesen szeretnénk terjeszkedni.

– mondta Biacsi Schön Áron, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. hulladékkezelési és -elhelyezési részlegvezetője.

A Google Maps-en is jól látható. Ez nem is hegy, inkább piramis.

A szegedi „szeméthegy” jelenlegi tengerszint fölötti magassága 117 méter – Szeged 79 méteren fekszik –, a depó alapja 91 méteren található. Ha megkapják az engedélyt, 127 méteren lesz a teteje, plusz a 2 méteres rekultivációs takaróréteg. A hulladéklerakó négy kazettája mellett egy szomszédos, 2,5 hektáros ötödiket is bevonnának, mert szükség lenne rá. A lakossági fogyasztás növekedésével ugyanis a szemét mennyisége is nő: jelenleg évi 80 ezer köbméter tömörítetlen hulladék érkezik ide. Az új kazettával és a dombmagasítással biztosított, hogy Szeged és másik 32 Csongrád megyei település háztartási hulladékát 2025-ig be tudja fogadni a lerakó.

A „szeméthegy” több mint 1,5 millió tonna anyagból áll össze, legalábbis 2007 júliusa és 2018 decembere között ennyi érkezett a lerakóba. Nem csak kommunális hulladékot tartalmaz, ugyanis a szigorú előírások szerint takarórétegek is vannak a szemétrétegek között. Közelről sincs szaga, inkább egy hatalmas füves dombnak tűnik, amelynek csak a csúcsán látható, hogy valójában miből is áll. A füvet rendszeresen nyírják, és azért nincs szaga a dombnak, mert a bomlás miatt keletkező gázokat és a csurgalékvizet elvezetik.

Miután beérkezik a szelektív hulladék, a sárga zsákok a zsákfeltépőbe kerülnek, onnan a szalagra, majd a dobrostába. Itt válogatjuk le a szerves hulladékot és portalanítunk.

– magyarázta a szakember.

A szemét a válogatócsarnokból kerül a kézi válogatóba, ahol három műszakban nagyjából hatvan ember szedi szét a szelektív szemetet.

Folyamatosan javul a Szegedről érkező szelektív hulladék minősége, egyre inkább figyelnek rá az emberek. De a társasházaknál kitett 1100 literes szelektív gyűjtőkből ide kerülő anyaggal még vannak gondok.

– mondta Biacsi Schön Áron.

A sárga zsákokból is kerül ide papucs, bakancs, használt papír zsebkendő vagy koszos ruha, ezek mind mennek a dombra. A papírra, PET-re, kétféle fóliára, kemény műanyagra, aludobozra és italoskartonra kézi erővel szétszedett hulladék pedig a gépi bálázóba kerül.

Egyet kell megjegyeznie az embereknek a szelektív gyűjtésnél: az üveget külön, a többi újrahasznosíthatót pedig egybe. És öblítsék ki, amit beletesznek, de nem kell patyolattisztára mosni, mert az vízpazarlás.

– adott gyakorlati tanácsot búcsúzóul a szakember.

Tényleg összeöntjük a szelektív hulladékot, amikor elszállítjuk. De nem keverjük össze a kommunálissal, és nem zúdítjuk az egészet a depóba.

– reagált a szakember a városi legendára, amely szerint nincs is értelme a szelektív gyűjtésnek, mert úgyis mindent mindennel összeöntenek.

Az az oka a szelektív hulladék összeöntésének, hogy nem egyszerre telnek meg az egyes hulladékfajták gyűjtőedényei, több körben elszállítani pedig környezetszennyezőbb, mintha így járnak el. Itt úgyis szét kell válogatni. A szeméthegyről itttekinthetők meg képek.

/delmagyar.hu/

Kapcsolódó tartalmak