Belföld 

MNA-ügy: követelik a hazafias honvédelmi szervezetek betiltását

A honvédelmi ismereteket oktató szervezeteket betiltanák törvényi erővel. Beteg egy ország, amelyik nem becsüli meg az önkéntes alapon szerveződő, társadalmi munkában elvégzett honvédelmi felkészítést… Aki törvényt sért (illegálisan fegyverkezik, bűncselekményre készül), az most is elszámoltatható, nem kell a hisztériakeltés.

A teljesen hülyeségektől is hemzsegő ATV.hu-n megjelenő írást alább közöljük. Nem lehet olyan hatástalanított fegyverhez jutni, amit egy-két begyakorolt mozdulattal vissza lehetne élesíteni, illetőleg teljes dilettantizmus figyelhető meg a fegyveres felkészítés kapcsán. Ha valaki légpuskával gyakorol a kertjében, akkor ő most fegyveresen felkészül, gyilkossághoz gyakorol, vagy csak szórakozik? Esetlegesen a gondolatrendőrséget is bevetik majd? Persze a nagyokos Tarjányi megmondja most, kész tényként kezelve a zűrzavaros bőnyi-ügy és az azóta tartó bosszúhadjárat fideszes narratíváját.

A cikk változatlanul:

Csak az elmúlt két hétben több alkalommal csapott le a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda és a Terrorelhárítási Központ komoly fegyvergyűjteménnyel rendelkező magánszemélyekre. A kérdés csak az, hogy eddig miért nem voltak ehhez hasonló látványos akciók? Nemzetbiztonsági és szakpolitikai forrásaink szerint a politikai akarat hiányzott az eddig is „ellenőrzött” paramilitáris szervezetek felszámolásához.

November közepe óta 18 embert állítottak elő a rendőrség és a TEK kommandósai több rajtaütésben, melyek során különféle sorozat- és maroklőfegyvereket, lőszereket, robbanóanyagot, adathordozókat, feljegyzéseket, propagandaanyagokat, mérgeket foglaltak le. Az akciók az ország különböző pontjain – Bőny, Budakalász, Budapest, Jászberény, Mosonmagyaróvár, Rád, Sajókeresztúr, Vác, Ipolytölgyes, Jászárokszállás, Pécs, Putnok, Jászberény – zajlottak olyan gyanúsítottak ellen, akik összefüggésbe hozhatók a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) valamelyik ágával. Előzetes letartóztatásokra is sor került.

A kormányoldal a Parlamentben és médiafelületein keresztül is megpróbálta ráhúzni a Jobbikra az MNA-val való együttműködést, ám miután a párt hivatalos hírportálja megszellőztette, hogy

a Fidesz tiszafüredi polgármestere, Ujvári Imre érintett lehet a bőnyi rendőrgyilkossággal összefüggésbe hozott szerveződés korábbi tevékenységében,
alábbhagyott ennek hangoztatása. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke, Németh Szilárd a rendőrgyilkosság nyomán olyan átfogó jelentés elkészítését sürgette, amely feltárná a paramilitáris szervezetek és a parlamenti pártok közötti kapcsolatokat.

Eddig mit csináltak?

Nemzetbiztonsági és szakpolitikai forrásaink egybehangzóan állítják, hogy az elmúlt 26 évben valamennyi kormány tudott az MNA-hoz hasonló félkatonai szervezetek létezéséről, sőt arról is, hogy fegyverkeznek. Ugyanakkor bármelyik oldal volt is kormányon, ütőkártya volt a kezében egy-egy ilyen tömörülés. A baloldali kormányoknak azért állt érdekükben létezésben tartani őket, mert rájuk mutatva lehetett riogatni a szélsőjobbos veszéllyel, jobboldali érákban pedig a megtűrt kategóriába sorolódtak, s alkalomadtán összecsúsztathatókká váltak a jobbszélről érkező politikai ellenféllel.

Informátorunk szerint az MNA-s Győrkös István azért okozott meglepetést a szolgálatoknak, mert már évekkel ezelőtt, mint a társadalomra veszélyt nem jelentő, tényleges befolyással nem rendelkező „futóbolondot” könyvelték el,

akinek még azt is elnézték, hogy bőnyi birtokán katonásdit játszik és a Hídfőn keresztül orosz dezinformációt juttat a magyar médiába.

Abból indultak ugyanis ki, hogy az MNA belső kohéziója már vagy 15 éve szétesett, egy részük balra tolódott, a többiek vegetálnak.
A szolgálatok talán ott tévedtek az MNA-val kapcsolatban – mondja forrásunk –, hogy lebecsülték szunnyadó potenciálját, amely Győrkösék esetében abban nyilvánult meg, hogy a létszámhiányt egyre radikálisabb eszközökkel igyekeztek kompenzálni. Amellett, hogy egy kedvező történelmi helyzetre vártak – amikor is végre hasznosulhatnak a korábbi években összegyűjtött harcászati szakismeretek –, még egy migránsellenes akcióra is készültek, amivel életjelet adhattak volna magukról a konkurens nemzeti radikális szervezeteknek, sőt a kvótakampánynak köszönhetően, még a közhangulatot is maguk mellé tudták volna állítani.

Nem rögtönzés zajlik

Nem most kezdődött a „fegyverraktárak” felszámolása, ez egy több éves felderítő munka eredménye, amelyet a Teréz körúti robbantás és a bőnyi rendőrgyilkosság katalizált – mondta el lapunknak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint az elmúlt másfél évben állt össze a hatóságok előtt is, hogy melyik félkatonai szervezetekhez köthető személyekre érdemes több figyelmet fordítani a társadalomra veszélyességük mértéke miatt.

Ennek a 2010-2011 óta zajló, több éves szisztematikus előkészítő munkának az eredményét látjuk most egy alapos felszámolási eseménysorozatban – állítja a szakértő, hozzátéve, hogy a feltárt csatornákon keresztül a fegyverkereskedők hálózatához is el lehet jutni. Arra a kérdésre, hogy nem kockáztattak-e túl nagyot a hatóságok azzal, amikor évekig hagyták szabadon futni a mostani rajtaütések gyanúsítottjait, Tarjányi úgy reagált, hogy a helyszínek és a személyek régóta a bűnüldöző szervek látóterében voltak, már csak fegyverkezési aktivitásuk okán is.

Fegyvergyűjtők és hagyományőrzők

Állítása szerint mivel Kelet-Európában s így Magyarországon is komoly piaca van az olyan háborús fegyvereknek, haditechnikai berendezéseknek, robbanószereknek, amelyeket hadianyag gyárakban raktak össze, az elmúlt években folyamatosan voltak kisebb nagyobb rajtaütések magyar „fegyvergyűjtők” és úgynevezett hagyományőrzők ellen is. Akikkel egyébként Tarjányi szerint az az egyik probléma – ahogy Győrkös fegyvermester fiával is –, hogy két mozdulattal, 5-7 másodperc alatt képesek visszaélesíteni, korábban hatástalanított fegyvereket.

Az elmúlt két hétben lefoglalt fegyverek egy része valóban airsoft és replika volt – ismeri el a rendőrségi fényképek alapján valószínűsíthető helyzetet a szakértő –, azt azonban kihangsúlyozza, hogy ezek kiképzési célokat szolgáltak, konkrét ölési helyzeteket szimuláltak velük, ami felvet súlyos kérdéseket, például azt, hogy

Magyarországon jelenleg nem kifejezetten megnyugtató az ilyen fegyverekkel zajló harcászati kiképzések, taktikai cselekmények jogszabályi háttere.

Törvényeket kéne módosítani

Tarjányi számára egyértelmű, hogy ha szélsőséges szervezetekhez tartozó vagy azokkal kapcsolatban álló személyek birtokában vannak az éles lőfegyverekkel teljesen azonos érzetet biztosító másolataik, ráadásul nagy mennyiségben, akkor a hatóságnak nem kell mérlegelnie a lefoglalás indokoltságát. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy ezek a helyzetek hogyan jöhetnek létre, normálisnak kell-e tekintenünk azt, hogy – amint az utóbbi hetek házkutatásainál tapasztalhattuk –

egy-egy magánszemélynél 40-60 ilyen gépkarabély, illetve visszaalakított, korábban éles lőfegyver is előfordulhat.
A szakember szerint a felderítés másik nehézsége, hogy az ilyen kiterjedt akciósorozatok során több olyan szervezet és személy is a hatóságok látókörébe kerül, akik éppen a jogszabályi környezet miatt folytathatnak zavartalanul civil megmozdulásnak, vagy sportfoglalkozásnak látszó fegyveres tevékenységet. Nem könnyű eltalálni, mikortól válik egy ilyen „játék” a társadalomra is veszélyessé, pláne nehéz bizonyítani, így pedig a hatóságok válnak nevetség tárgyává, ha eredménytelenül lépnek fel velük szemben.

/ATV nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak