Külföld 

Ki lett Szulejmáni utóda? Iszmáil Gániról

Az irániak által lelőtt ukrán utasszállító ügye kissé elhomályosítja Kászim Szulejmáni megölését. A kiváló katona és perzsa celeb halála a fél világot megdöbbentette. Szulejmáni olyan örökséget hagyott maga után, aminek megfelelni nem könnyű. Utódja Iszmáil Gáni lett, aki eddig is Szulejmáni helyetteseként szolgálta hazáját. Vajon Szulejmáni munkásságának méltó folytatója lesz, vagy csak egy a sok iráni tábornok között?

Iszmáil Gáni dandártábornok csak néhány hónappal fiatalabb a megölt Szulejmáninál. A Kudsz Erők vezetője szintén az iraki-iráni háborúban edződött. Szulejmánival egyszerre nevezték ki vezetőnek 1997-ben. Viszonylag ismeretlen szereplő, aki Szulejmáni hátterében tette a dolgát.

„A háború gyermekei vagyunk mindketten. A csatatéren bajtársak voltunk és barátok lettünk”

– nyilatkozta Szulejmánival való kapcsolatáról az új parancsnok.

Gáni elsősorban az Iránhoz közeli, külföldi fegyveres erők pénzelését intézte, de operatív feladatokat is ellátott, és nevéhez fűződik az afgán síita milíciák szíriai bevetése is. Elődje inkább az arab országokkal foglalkozott, míg Gáni leginkább Afganisztánnal és Pakisztánnal. Az új vezető tartotta a kapcsolatot a tálibokkal is, és neki köszönhető, hogy Irán egyre nagyobb befolyást nyert a tálibok felett, ami aggasztja Pakisztánt – nyilatkozta Umer Karim a National nevű közel-keleti hírportálnak.

Az is feladata volt, hogy biztosítsa az iráni-pakisztáni határt, ugyanis a Jundallah (Isten Katonái) nevű szélsőséges szunnita fegyveres szervezet folyamatosan támadja az iráni erőket a régióban. Érdekesség, hogy az al-Kaidával is jó viszonyt ápoló szervezet egyes hírek szerint a CIA és a Moszad támogatását is élvezi vagy élvezte, hogy destabilizálja Iránt.

A Jundallah még Mahmu Ahmadinedzsád korábbi elnök ellen is megkísérelt egy merényletet Beludzsisztánban.

1999-ben egyik aláírója volt annak a levélnek, amelyet Mohammad Khatami reformista elnöknek küldött a Forradalmi Gárda 24 parancsnoka, és ellenezték a reformtörekvéseket. 2011-ben szintén aláírta a 12 parancsnok egyikeként azt a levelet, amelyet Hosszein Alajinak, a gárda haditengerészeti első parancsnokának intéztek. Gániék azzal vádolták Hosszein Alajit, hogy kapcsolatba lépett korábbi ellenségeikkel.

Tavaly a Kudsz Erők képviseletében megszervezte Basár Asszad teheráni látogatását, amelyből kihagyta a Külügyminisztériumot, azonban Hasszán Roháni elnököt tájékoztatta. Javad Zarif külügyminiszter beadta lemondását, amelyet azonban nem fogadtak el. Ebből az esetből is látszik, hogy a Kudsz és annak vezetője jelentősen befolyásolja az iráni külpolitikát, és időnként külön utakon is jár.

A TRT World török hírportál szakértője szerint Gáni az afrikai muszlimok között is jó kapcsolatokat épített ki, így várható, hogy vezetése alatt a Kudsz Erők a fekete kontinensen is aktívabban lépnek fel. Egyik meghiúsult művelete volt állítólag, amikor Gambiába szállított 13 konténernyi katyusához való rakétát, és kézifegyverekhez lőszereket. Az eszközöket a választások után akarta használni Gambia éppen ekkor megbukott elnöke.

Habár kevésbé karizmatikus vezető, és vélhetően nem lesz a közösségi média sztárja, Ali Hameneivel jó viszonyt ápol, és 20 évig volt Szulejmáni jobbkeze. Jelentős katonai tapasztalattal is rendelkezik, így várhatóan nem csökken majd a Kudsz erők befolyása, de talán kevésbé lesz látványos.

A világ ismét sötétebb lett: egy igazi hőst, Kászim Szulejmánit meggyilkoltatta Trump

/Alfahír/

Kapcsolódó tartalmak