Belföld 

Junckernek ünnep Erdély elcsatolása

A magyar politikában ritkán tapasztalható egységben háborodott fel szinte minden párt Jean-Claude Juncker strasbourgi kijelentése miatt, mely szerint Erdély Romániához csatolását is magába foglaló nagy román egyesülés nem csak román, hanem európai ünnep. De mi állhat valójában Juncker szavai mögött? Miért erősebb Brüsszelben a román narratíva, mint a magyar?

„Románia december 1-én centenáriumát fogja ünnepelni, a nagy egyesülés centenáriumát, amint román barátaink mondják. Azt akartam mondani az elnöknek, hogy igen, ez egy román ünnep, de európai ünnep is, mert mindaz, ami Romániát érinti, Európát is érinti, és semmi abból, ami Romániának sajátja, nem idegen az Európai Uniótól.  Azon a napon együtt fogjuk ünnepelni a román történelem egy nagy pillanatát és az európai történelem egy nagy pillanatát.”

Legelőször az ATV Egyenes Beszédben reagált kormánypárti politikus Juncker fenti kijelentésére, amely Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folyatott vitáján hangzott el kedden. Hollik István nem finomkodott a reakcióval, egész egyszerűen brüsszeli alkoholistának nevezte Junckert, aki érzéketlenségével 15 millió magyart sértett meg.  A teljes beszéd a hivatalos szinkron-tolmáccsal itt nézhető meg.

Abban nagyjából egyetértettek az egyes pártok nevében megszólaló politikusok, hogy Juncker kijelentése mögött vélhetően nem a rosszindulat, hanem a tájékozatlanság áll. De hogyan lehetséges az, hogy közel száz évvel az I. világháborút lezáró békeszerződések után vezető európai politikusok nincsenek tisztában azok különböző vetületeivel? Mi az oka annak, hogy például Brüsszelben a román narratíva erősebb, mint a magyar? Mi okozza a román külügy sikereit? A legújabb kori történelem egyik erdélyi szakértőjét, Murádin Kristóf János egyetemi adjunktust kérdeztük.

Trianon nincs az európai köztudatban

„Nyugat-Európában Románia egyesülését Erdéllyel az I. világháborút lezáró események részeként értelmezik, azt pedig a császári Németország alkotta veszély elhárításaként. Trianon és a magyar vetület nincs a köztudatban” – kezdte az atv.hu-nak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa.

A kolozsvári történész szerint Juncker nem Trianon ünneplésére gondolt, hanem gesztust akart tenni a románok felé.

Murádin Kristóf szerint ennek az ukrajnai konfliktus a magyarázata, emiatt Lengyelország és Románia is „nagyon exponált helyzetben van”. Keleti szomszédunk ráadásul „ezt nagyon ki is tudja használni”- vélekedett. Európának most nagy szüksége van Romániára, hiszen „előre tolt bástya kelet felé, és egyben a Balkán kapuja is” – magyarázta Murádin. Hozzátette: ezzel szemben Magyarország a Nyugat szemében közepes méretű, középen elhelyezkedő ország és az Orbán-kormány szembehelyezkedése Brüsszellel sem növeli Magyarország pozitív megítélésének esélyeit. Romániával szorosabb az együttműködés, ezért is érthető, hogy az I. világháború értelmezésekor nem Trianon és nem a magyar szempont van előtérben – véli az erdélyi magyar történész.

Brüsszel szemében Románia jó, míg Magyarország negatív példa

Klaus Iohannis Romániája egyértelműen jobban kezelhető tagállam, a lojalitásukat, példaértékű partnerségüket Juncker külön ki is emelte. Románia ugyanis csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A magyar kormány ettől látványosan elhatárolódik, így Románia és Magyarország ezen kérdés mentén két szemben álló táborban foglal helyet. Szintén más-más az európai megítélése a két szomszédnak a korrupció témakörében. A Sargentini-jelentés is többek között korruptnak nevezte a magyar kormányt, ezzel szemben Romániát már évek óta pozitív példaként emlegetik.

A korrupcióellenes harc viszont Murádin szerint csak látszatpolitika, a valóság azonban árnyaltabb: a korrupcióellenes ügyészég számos túlkapást követett el, többek között erdélyi magyarok ellen, a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) gyakorlatilag eszközként használják a politikai ellenfelek kiiktatására.

„Románia nagyon jól el tudja adni magát”

Annak, hogy mindezek ellenére Brüsszel támogatja Iohannist, a magyarázata az lehet, hogy nincs betekintésük a belpolitikai visszásságokba – véli a történész. Brüsszelből nem látják (vagy nem érdekük látni), hogy a korrupcióellenes harc, és Bukarest hangzatos ígérgetései a gyakorlatban nem valósulnak meg. „Románia nagyon jól el tudja adni magát” – érzékeltette Murádin, aki szerint a román politikát leginkább a „forme fără fond”, vagyis a formák valós tartalom nélkül kifejezéssel lehet a legjobban visszaadni.

Keleti szomszédunk Brüsszelhez való lojalitását magyarázza a történész szerint, hogy Romániában az igazán fontos esemény, mint például a schengeni övezethez való csatlakozás, még nem történt meg, ezért minden igyekezetüket arra fordítják, hogy plusz pontokat szerezzenek Brüsszelben.

/ATV nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak