Külföld 

Izraeli terror Gázában: 58 halott, háromezer sebesült

Mint megírtuk, átköltöztetik az USA nagykövetségét Jeruzsálembe, amely nemzetközi felháborodások egész sorát váltotta ki, de Magyarország, mint Izrael csatlós állama résztvesz az ünnepségen. Viszont a Gázában sínylődő palesztinoknak nemcsak a Szent Városuk újbóli meggyalázása nem tetszik, hanem az sem, hogy a világ legnagyobb gettójába zárták be őket a saját földjükön: egyre kisebb területet birtokolnak ténylegesen, nincs ivóvíz- és áramellátás sem, miközben gyakorlatilag éheztetik őket. Megrohanták a minden szempontból saját földjükön álló kerítést, amit a zsidó migránsok építettek fel velük szemben, éles lőszerrel válaszoltak a terroristák.

A Gázai övezet egészségügyi minisztériumának késő éjjeli közlése szerint 58-ra emelkedett a palesztin övezet és Izrael határán hétfőn lezajlott összecsapások halálos áldozatainak száma.

A minisztérium kedd reggel közölte még, hogy meghalt egy nyolchónapos palesztin csecsemő, mert könnygázt lélegzett be az előző napi összecsapások idején. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a csecsemő miért került ennyire közel az összecsapásokhoz, hogy könnygázt lélegezhetett be.

A kizárólag a palesztin tüntetők oldaláról kikerült halálos áldozatok mellett összesen 2771 palesztin sebesült meg, közülük 1373-an éles lőszerrel leadott lövésektől.

Egyiptom orvosokat és hét mentőautót küldött a Gázai övezettel közös határára, hogy az egyiptomi el-Arís város kórházaiban segítsenek a sebesült palesztin tüntetők ellátásában – közölte Ahmed Radi egészségügyi miniszter. Az al-Vatan című hírportál jelentése szerint ugyanakkor az egyiptomi mentősök készen állnak arra, hogy a Gázai övezeten belül is részt vegyenek a mentésben.

A fegyveres erőszak, amelyet az izraeli hadsereg alkalmazott az Egyesült Államok nagykövetségének hétfői Jeruzsálembe költöztetése kapcsán hevessé vált palesztin tiltakozások résztvevőivel szemben, számos ország tiltakozását kiváltotta.

Párizs és London is megnyilatkozott

Emmanuel Macron francia elnök az éjjel nyilatkozatban ítélte el az izraeli hadsereg által a Gázai övezeti tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot, sajnálatát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt, és megerősítette az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezését ellenző álláspontját.

Macron hangsúlyozta a palesztinok békéhez és biztonsághoz való jogát, miközben Izrael biztonságának védelme mellett is kiállt, és kijelentette, hogy országa továbbra is az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett kardoskodik.

Hivatalának közlése szerint Macron hétfőn Abdalláh jordániai királlyal és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyalt, és azt tervezi, hogy kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket.

A brit külügyminisztérium sokkolónak nevezte a Gázai övezetben zajló erőszakcselekményeket, és mindkét szemben álló felet visszafogottságra szólította fel. A londoni külügyi nyilatkozat hangsúlyozta, hogy „az erőszaknak ez a mértéke romboló hatással van a béke-erőfeszítésekre.

Világosan leszögeztük, hogy Nagy-Britannia támogatja a palesztinok tüntetéshez való jogát, de ezeknek a tiltakozásoknak békéseknek kell lenniük” – állapította meg az Egyesült Királyság külügyminisztériuma. London rendkívüli aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az izraeli katonák nagy arányban használnak éles lőszert a tüntetőkkel szemben, egyúttal arra kérte Izraelt, hogy tanúsítson nagy fokú visszafogottságot.

Korábban írtuk:

Azzal, hogy Donald Trump ígéretéhez híven decemberben Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet, és bejelentette, hogy oda fogja átköltöztetni a nagykövetséget is Tel-Avivból, nagy diplomáciai vihart kavart, szembement az ENSZ határozatával és kivívta a palesztinok, valamint több arab ország vezetőjének a haragját. A palesztinok szerint a döntéssel Trump lerombolta az Egyesült Államok hitelességét, és Washington nem közvetíthet többé az izraeli-palesztin békefolyamatban.

Hétfőn emiatt újabb összecsapások robbantak ki öt különböző helyszínen a Gázai övezetnél, ahol az azt irányító Hamász hazafias palesztin szervezet március végén hetekig tartó tiltakozásra szólította fel az ott élőket az izraeli blokád ellen, a palesztinok hazatérésének jogát követelve.

EuroNews összeállítása:

A BBC a Gázai Egészségügyi Minisztériumra hivatkozva azt állítja, hogy az összecsapásoknak 37 halottja van, 1300-an pedig megsebesültek.

A legtöbben éles lőszertől sérültek meg, de sokan szenvedtek sérülést könnygáztól is. Ezeket az adatokat más forrásból egyelőre nem erősítették meg, de ez lehet a legvéresebb nap a 2014-es gázai háború óta.

A palesztinok köveket és Molotov-koktélokat dobáltak, és autógumikat égettek, hogy sűrű füst lepje be a környéket. A Sky News szerint Izrael mesterlövészeket vetett be, és drónokról is dobott le könnygázt a tüntetők közé.

Az izraeli hadsereg szerint 35 ezer „erőszakos zavargó” gyűlt össze tizenkét különböző helyen a kerítés mentén, és a katonák a megszokott eljárást alkalmazzák. Az izraeli hadsereg szerint csak azért nyitnak tüzet, hogy megakadályozzák a támadásokat, az átjutást a kerítésen, vagy annak megrongálását.

Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben csak kisebb tüntetések kezdődtek. A Sky News szerint Jeruzsálem és Betlehem között is volt kisebb összecsapás.

A palesztin vezetés mészárlással vádolja Izraelt. Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfő este rendkívüli tanácskozást hívott össze, amin áttekinti a jeruzsálemi és gázai helyzetet, és felülvizsgálja a kapcsolatokat Izraellel, jelentették be. A török miniszterelnök-helyettes szerint az USA ugyanúgy felelős a történtekért, mint az izraeli kormány.

Hat hete tartottak tüntetéseket

A Gázai övezetnél tartó tiltakozások márciusi kezdete óta izraeli katonák több mint 50 embert lőttek agyon, több ezren pedig megsebesültek. Hétfőn az izraeli haderő röplapokat dobott le az övezetben, arra szólítva fel az ott élőket, hogy ne legyenek a Hamász eszközei, és ne közelítsék meg a határkerítést. Izrael szerint a Hamász kihasználja a tüntetéseket, és terroristák akarnak illegálisan átjutni a területére.

Izrael váltig állítja, hogy katonái nem alkalmaztak a szükségesnél nagyobb erőszakot. Azonban az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozták, hogy  a katonák a nemzetközi bírálatok ellenére továbbra is tüzet nyithatnak, ha ezt szükségesnek ítélik meg.

Mintha nemcsak könnygáz potyogna az égből:

Az Al-Kaida és a Hezbollah is megszólalt

Mint ismert, a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék jövendő államuk fővárosának, és ezért az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetését Izrael javára meghozott egyoldalú döntésnek tekintik, amely szerintük aláásta Amerika közvetítői szerepét a béketárgyalásokon.

Hétfőn a Hezbollah is elítélte, hogy az amerikai kormány áthelyezi Jeruzsálembe az izraeli nagykövetségét, az Irán által támogatott libanoni síita szervezet szerint ez hitvány egyoldalú lépés. Az al-Kaida ennél tovább ment, az Egyesült Államok elleni dzsihádra, szent háborúra szólított fel . A kairói székhelyű pánarab szervezet, az Arab Liga nagykövetei rendkívüli ülést tartanak szerdán.

Magyarország is a Közel-Kelet felforgatása mellett

Az Izraelbe delegált 86 nagykövet közül a Háárec izraeli lap szerint mintegy harminc vett részt vasárnap este a nagykövetség átköltöztetése alkalmából tartott diplomáciai fogadáson, amelyet az európai országok nagy többsége egyet nem értése jeléül bojkottált. Az Európai Uniós tagállamok közül négy nagykövet, Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria nagykövete azonban részt vett a fogadáson, amelyet az izraeli külügyminisztériumban adott Benjámin Netanjahu miniszterelnök és felesége.

/Index nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak