Külföld 

Irán urándúsítással, a Hezbollah koporsó ígéretével, Irak felszabadító sereg aktiválásával válaszol

Az iráni hős, Kászim Szulejmáni (Kassem Suleymani) megölésére máris megérkeztek a reakciók, amik alapján kijelenthető, hogy az USA (és Izrael) lehet, hogy nehéz helyzetbe sodorta magát a Közel-Keleten. 

Irak: Mahdi serege

Moktada Al-Szadr iraki politikai vezető elrendelte az évek óta inaktív Mahdi Hadserege nevű fegyveres csoport újjáalakítását.

A szervezet 2011 előtt számos támadást hajtott végre az amerikai csapatok ellen és sok amerikai megszállót sikerült likvidálniuk.

A legaktívabb azonban a 2005 és 2007 közötti időszakban volt, amikor is az egész iraki nép vallási és felekezeti hovatartozástól függetlenül egységesen szállt szembe az országot megszállva tartó amerikai hadsereggel.

A Mahdi Hadseregének vezérkarát megbeszélésre hívták össze Al-Szadr főhadiszállásán, ahol döntenek az előttük álló új kihívások megoldásáról.

Irak: az USA takarodjon haza

Elfogadta az iraki parlament azt a határozatot, amely az országban lévő külföldi katonai erők mielőbbi kivonását követeli – írta a BBC. A határozat azonban – amely az ideiglenes kormányfő javaslatára került a parlament elé – nem kötelező érvényű, így egyelőre ez inkább az Iránnal való szolidaritás hangsúlyozása, de a gyakorlatban is hatással lehet a magyar katonákat is magába foglaló nemzetközi erők mindennapi működésére Irakban. A NATO szombaton már felfüggesztette az iraki erők kiképzését is.

Az iraki kormány a Szulejmáni elleni amerikai akciót a bagdadi vezetés hátbaszúrásának minősítette – hiszen az iraki kormány tudta nélkül hajtotta végre az Egyesült Államok, Donald Trump utasítására. (Az amerikai elnök szövetségeseit, de az amerikai törvényhozást sem értesítette előzetesen a tervről.)

Irakban a nemzetközi erők jelenlétét Washington 2014-ben kibővítette egy megállapodással, amely az Iszlám Állam elleni küzdelem címén lehetővé tette az amerikai katonák létszámának növelését, ha az Egyesült Államok indokoltnak vélte. Irak most elsősorban ezt a biankó megállapodást szeretné felmondani.

A határozat szerint az Iszlám Állam elleni harcok befejeződtek, a győzelemre hivatkozva Irak visszavonja a nemzetközi erők felé tett kérését, amely alapján az ország katonai segítséget kapott – idézi a határozatot a Deutsche Welle.

Irakban ötezer amerikai katona állomásozik – jelentős részük tanácsadóként, akik az iraki erők kiképzésében játszanak szerepet. Az észak-iraki Kurdisztánban, Erbílben 200 magyar katona teljesít szolgálatot. Magyar katonák 2015 óta vesznek részt a nemzetközi erők feladatainak ellátásában.

A Demokratikus Koalíció kezdeményezi a Honvédelmi Bizottság összehívását az Irakban szolgáló magyar katonák ügyében – idézte a Hvg.hu a párt képviselője, Vadai Ágnes vasárnapi közleményét.

Iraki rakétázás

Két videó is felkerült a netre, amin azt láthatjuk, hogy az iraki Hashd Al-Shaabi szervezet válaszcsapás mért az amerikaiak Ain Al-Asad nevű bázisára. A CNN szerint az ilyen apróságok nincsenek összefüggésbe az iráni tábornok meggyilkolásával, ezek mindennaposok (!).

Irán: Katonai válaszlépések

„A válaszlépés katonai lesz, és katonai létesítmények ellen” – jelentette ki Hasszán Dehgán, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak a katonai főtanácsadója a CNN-nek Teheránban adott interjúban.

Az elmúlt napokban az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnoka, Kászim Szulejmáni pénteki meggyilkolása miatt. Szombaton az iráni fegyveres erők szóvivője  arról beszélt , hogy  „Mi választjuk meg az időpontot és a helyszínt az ellenlépéseinkhez.”

Dehgán korábban védelmi miniszter is volt, mielőtt a legfelsőbb vezető katonai főtanácsadója lett. Az interjúban azt mondta, hogy az iráni vezetés hivatalosan kijelentette, hogy soha nem keresték a háborút, és a jövőben sem fogják.

Amerika kezdte a háborút. Ezért megfelelő válaszlépéssel kell számolniuk. Csak az vethet véget ennek a háborús időszaknak, ha az amerikaiak elszenvednek egy olyan csapást, ami egyenértékű azzal, amit ők véghezvittek. Utána pedig nem szabadna új körforgásba kezdeniük

– jelentette ki.

Irán: Urándúsítás

Az utolsó korlátozást is semmisnek tekinti Irán, így az ország ismét belekezd az urán dúsításába, ami előfeltétele annak, hogy az ország atomfegyverre tegyen szert.

Az atomalkut 2015-ben kötötte Irán, az Egyesült Államok, Oroszország, Németország és az EU, azzal a céllal, hogy Teherán mondjon le a katonai célú nukleáris programról, cserébe az országgal szembeni nemzetközi szankciók feloldásáért. A Washington részéről még Barack Obama által aláírt megállapodást 2018 májusában mondta fel Donald Trump egyoldalúan és váratlanul – nyilván izraeli lobbi eredményeképpen.

Az EU nem támogatta ugyan Washington döntését, érdemben azonban nem tudott tenni a megállapodás megmentéséért. Irán fokozatosan oldotta fel az egyezményben megfogalmazott korlátozásokat, vasárnap pedig az iráni kormány ülése után közleményben tudatták: semmilyen korlátot nem tekintenek érvényesnek, az urándúsításnak így már semmilyen akadálya sincs – írta a BBC.

Gázában is tiltakozások kezdődtek

Az Izrael által blokád alatt tartott Gáza lakosai is tiltakoztak Kassem Suleymani tábornok meggyilkolása miatt.

A palesztin csoportok hősként emlékeznek a tábornokra aki kiállt a palesztin nép mellett. A különböző ellenálló csoportokon kívül a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetősége is elítélte az amerikaiak által elkövetett aljas támadást.

Suleymani tábornok nem csak szavakban, de tettekkel is támogatta a megszállás alatt élő palesztin népet, ugyanis több palesztin ellenálló csoport is kapott fegyvereket és egyéb támogatást Irántól a hazájuk felszabadításáért folyó harchoz.

A Hezbollah koporsót ígér

Megfenyegette a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonákat Haszan Naszralláh, a Hezbollah libanoni síita, kereszténybarát szervezet vezetője vasárnap Bejrútban. A libanoni Naszralláh kijelentette, hogy az Egyesült Államok hadserege megfizet Kászim Szulejmáni iráni tábornok megöléséért, s koporsóban fognak hazatérni az amerikai katonák és tisztek a Közel-Keletről.

A hazafias szervezet vezetője beszélt arról is: nemcsak Iránnak, de a szövetségeseinek is kötelessége, hogy választ adjanak erre a tettre.

„Az amerikai hadsereg ölte meg őket (Szulejmánit és Muhandiszt), s ezért meg fog fizetni”, az amerikai civileknek azonban nem eshet bántódásuk, mert az csak Donald Trump amerikai elnök érdekét szolgálná – mondta Naszralláh.

Az iráni Forradalmi Gárda által 1982-ben alapított libanoni Hezbollah vezetője kijelentette, hogy igazságos büntetést terveznek a közel-keleti amerikai katonai jelenlétre, a célpontok között említette az amerikai katonai bázisokat, hadihajókat, illetve a katonákat.

„Amikor elkezdik az amerikai katonák és tisztek koporsóit az Egyesült Államokba szállítani, Trump és kormánya rá fog döbbenni, hogy valójában elvesztették a térséget és a voksolást is” – utalt a Hezbollah-vezető a 2020-as amerikai elnökválasztásra.

Naszralláh a Hezbollah által az amerikai tengerészgyalogosok bejrúti laktanyája ellen 1983-ban elkövetett, 241 életet követelő támadásra, valamint az ugyanabban az évben a bejrúti amerikai nagykövetség elleni támadásra utalva elmondta, hogy jelenleg jóval nagyobb számban állnak rendelkezésre lehetséges önkéntes merénylők, mint a múltban.

Irán “az ellenállás tengelyének” nevezi a támogatását élvező palesztin milíciákat, illetve iraki, szíriai, jemeni és libanoni szervezeteket, valamint a damaszkuszi vezetést.

A megmozduláson résztvevők közül egyesek azt skandálták, hogy “halál Amerikára”, s a Hezbollah sárga zászlajait és transzparenseket tartottak fel Szulejmáni arcképével.

Naszralláh kijelentette: a tábornok megölése új fejezetet nyit a Közel-Kelet történetében. Az amerikai hadsereg elleni támadások a térségbéli erőiket arra fogják kényszeríteni, hogy “megszégyenítve, megverten és borzalommal eltöltve vonuljanak vissza … , ahogy ez a múltban is történt”.

A Reuters hírügynökség felidézte, hogy az 1983-as támadásokat követően 1984-ben vonták ki a Libanonban állomásozott amerikai katonákat.

/Index, Orientalista nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak