Bevetési Irány Külföld 

Irán lerohanásához elég néhány szemcsés fotó

John Bolton, Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója ma 11 napja jelentette be, hogy pontosabban körül nem írt iráni fenyegetésekre válaszul az Egyesült Államok a Perzsa-(Arab-)öbölbe küldi a USS Abraham Lincoln repülőhordozót és támadó harccsoportját.

És bár azóta már az is kiderült, hogy a USS Abraham Lincoln eredetileg is pont oda tartott, a kardcsörtetésben már odáig jutottunk, hogy a New York Times értesülései szerint Bolton kérésére az amerikai hadsereg frissítette Irán elleni terveit, melyek közül a legextrémebb 120 ezer amerikai katona térségbe vezénylésével számol – ennyi elég volt 2003-ban Irak lerohanásához.

Irak lerohanásának elvi-ideológiai megalapozásához elég volt pár szemcsés fotó, néhány kiollózott részlet lehallgatott telefonbeszélgetésekből. A történelem minden jel szerint ebben is ismétli magát: a New York Times értesülései szerint a mostani kardcsörtetésben is aránytalanul nagy szerepet kapott néhány szemcsés fotó és lehallgatott beszélgetésrészlet.

Hogy pontosan mi van a képeken, azt csak leírásokból tudjuk. Egy felvételt ugyan feloldottak a titkosítás alól, de a Pentagon végül nem hozta nyilvánosságra. Azon egy iráni rohamcsónak látható, rajta egy indításra kész rakétával. A Timesnak nyilatkozó két, neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő szerint ezt még a védelmi minisztériumban sem tartották elégségesnek arra, hogy meggyőzze az amerikai közvéleményt és a törvényhozókat a fenyegetés létéről.

A többi kép ezek szerint alaposabban alátámaszthatná az azonnali és valós fenyegetésről szóló állításokat, de ezek titkosítását nem oldották fel. Azokon a Times forrásai szerint az látszik, hogy a rakéták nem maguktól kerülnek a rohamcsónakokra, hanem az iráni forradalmi gárda katonái pakolták azokat a hajókra.

Ez annyiban nem meglepő, hogy a Forradalmi Gárda az iráni hadsereg önálló fegyverneme, saját haditengerészettel. Mégis, ez a rutinszerűnek tűnő művelet, illetve az, hogy az amerikai hírszerzés állítása szerint a Forradalmi Gárda és a szíriai és iraki síita milíciák közti, amúgy rendszeres kommunikáció gyakoribbá vált, az amerikai kormány egyes tagjaiban elég riadalmat keltett ahhoz, hogy válaszul gyakorlatilag háborúval fenyegessék Iránt.

Mások – köztük az amerikaiak szövetségesei, így például a szíriai koalíciós haderő brit parancsnokhelyettese szerint – ez nem utal arra, hogy nőttek volna a kockázatok.

A szkeptikusok azt is megjegyzik, hogy az iráni lépések sem előzmény nélküliek: mégiscsak Donald Trump volt az, aki egyrészt tavaly felmondta az Iránnal kötött atomalkut, jelentett be idén szigorúbb szankciókat az ország ellen és gyakorolt nyomást a világ országaira annak érdekében, hogy ne vásároljanak iráni olajat. Vagyis a szkeptikusok szerint ezek válaszlépések, és a védekezést, nem a támadást szolgálják.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a napokban négy szaúdi olajtanker ellen is szabotázsakciót hajtottak végre. Bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, tehát bizonyíték sincs, de a héják azt sejtetik, hogy Irán állhatott az akciók mögött. A szövetségesek lépésekkel is jelét adták hitetlenségüknek:

  • Spanyolország hazarendelte a rombolóját, amely eredetileg része volt a USS Abraham Lincolnt kísérő flottának;
  • A német és a holland hadsereg pedig visszavonta bázisaira Irakban szolgáló alakulatait.

Semmit sem tanultunk az elmúlt évtizedből? Rémisztő, hogy mennyire nem látunk tisztán, hogy mennyire nincs stratégiánk, hogy mennyire nem beszélünk ezekről. Az elnöknek kéne előállnia a stratégiával, és világossá tenni azt a törvényhozás számára

– jelentette ki Chuck Schumer, a szenátus kisebbségi demokrata frakciójának vezetője, újabb párhuzamot húzva a 2003-as iraki invázióval.

A republikánus törvényhozók – az eredendően libertariánus, így mindenféle intervenciót elvi alapon ellenző Rand Paul kivételével – viszont kiálltak a kormány – a belső viták ellenére – hivatalosnak tűnő álláspontja, vagyis amellett, hogy igenis komoly a fenyegetés, amire határozott választ is kell adni.

Nyolc éve vagyok itt, azóta messze ez a legjelentősebb, leginkább küszöbön álló lehetséges konfliktus, amit láttam. Ez valós. Ez nem valami kamu dolog. Ezt nem kitalálta valaki. Ez az elnök Isten igazából nem is akar csapatokat küldeni a Közel-Keletre

– jelentette ki például az egykori elnökjelölt, Marco Rubio szenátor.

Irán sokkal agresszívebbnek tűnik, a lábukra kell lépnünk. Nem adhatunk nekik túl sok teret

– mondta Richard Shelby, Alabama republikánus szenátora, a szenátus pénzosztó bizottságának elnöke.

/444 nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak