Belföld Kultúra 

Hat csodálatos, Árpád-kori templomrom Magyarországon

Ős vezéreink idejéből a mai napig is több tucat gyönyörű templomunk maradt fenn, s ez igaz azokra a romokra is, amelyek ma már nem teljes pompájukban láthatóak.

Ezek közül, a teljesség igénye nélkül (mert, hogy ennél azért több ilyen szép mementónk van még) megmutatunk most hatot.

Zsámbéki templom és kolostorrom

A Pest határában lévő település romtemploma a mai napig büszkén állja az idő múlását. Helyén 1050-ben már volt egy kőtemplom, a most is láthatót a francia Aynard lovag nevéhez fűződik, akinek családja csinosította a későromán-koragótikus bazilikát. Sajnos 1763-ban egy földrengés miatt leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala, ezután gazdátlanná vált, köveit pedig széthordták. Állagmegóvására egészen a XIX század végéig kellett várni, akkor Trefort Ágoston Möller István építészmérnököt bízta meg a munkával, akinek munkája akkor világszerte elismerést aratott.

Vértesszentkereszt Bencés apátság romjai 

A Szent Kereszt templom és kolostor fénykora kétségtelenül a Csák nemzetséghez kapcsolódik, akik a XIII. század elején építették közel 20 évig, s akkoriban a népszerű helyet még maga Nagy Lajos király is gyakran látogatta. Ahogy azonban más lett a gazdája – Rozgonyiak, majd az Ujlakiak – ez a templom is hanyatlásnak indult. Bár a pálosok kérték és megkapták csak később a bencések törődtek vele, ám őket meg a törökök üldözték el, felgyújtva a hajdani szép épületet. S bár az Esterházyak sokat tettek hazánkért, ezt az egyházi épületet csak kőbányaként használták kastélyaik számára. Akinek azonban köszönhetjük a fennmaradását az nem más, mint Rómer Flóris, aki felfigyelt rá a múlt század közepén, így megmenekült a teljes pusztulástól.

Szigliget, Avasi templomrom 

A római romok felhasználásával készült Szigliget egyik legrégebbi épülete, amely azonban csak rövid ideig tölthette be szerepét, a fokozatosan elnéptelenedő falu és a török hódoltság okán egyre romosabb állapotba került. Akkor sem történt változás az állapotában, amikor a magyarok visszatértek, a köveket saját házaik építésénél használták fel. Egy érdekes monda azonban ma fennmaradt a templommal kapcsolatban. „… A templom előtt volt régen egy kőkecske. A gyerekek azon szoktak játszani, lovagolni… Régen történt, hogy egy vasárnap odajött egy katona és egy nagy bárddal kettévágta a kőkecskét. Tele volt aranypénzzel. A kőkecskét még a törökök hagyták itt. A katona is török volt, így ő tudta, hogy mit rejt a kőkecske. A katona elvitte a sok pénzt. A kecskét meg később szétverték a gyerekek.”

Árpád-kori Sarlós Boldogasszony Templomrom, Mánfa

A templomot a XII. században építették román stílusban, majd a XIV. században bővítették a templomot gótikus stílusban. Az északi falát elbontották, északi irányban három méterrel kitolták és támpillérekkel erősítették meg. A hagyomány szerint a középkori település elpusztult, odébb költözött – a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika “harangozva” felhívta rá a figyelmet.

Alsó-Dörgicsei templomrom

Dörgicse abban a szerencsés helyzetben van, hogy viszonylag kis lélekszáma ellenére három gyönyöű templomrommal is büszkélkedhet. Ezek közül a mai Alsó-Dörgicsén található XIII. században, a fehérvári őrkanonokság kegyúri templomaként épült román stílusú Boldogasszony templom és kolostor, amelyik a falutól keletre a Gernye oldalában megmaradt oromfalával messzire látszóan magasodik a falu fölé. Az impozáns épületet a XV. században paplakkal, melléképületekkel bővítették és bekerítették. A XVI. század közepétől már az evangélikusok használták. A XVII. században leégett. A romkertbe felmenve a templom alapfalai és az északi (torony) bolthajtásai még ma is megkapó képet mutatnak, mivel gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra és a Balatonra. . Jeles érdekessége a romnak az akusztikája, itt gyakran mai is tartanak zenei műsorokat, operaelőadásokat.

Berettyóújfalu, Herpályi templomrom 

A bihari térség egyik legjelentősebb nevezetessége és Hajdú-Bihar megye legrégebbi építménye földvárhalmon emelt Árpád-kori háromhajós, román stílusú herpályi monostor, mely az idők során erősen lepusztult, A mai csonkatorony csupán töredéke a réginek. A 12-13. században itt élt szerzetesek élénk szellemi és kulturális életet folytattak falai között.Háromhajós, nyugati toronypáros kolostor templom alapjai és a déli torony fennálló falai láthatók. A 19. század közepén még állt a másik torony, melyet azonban elbontottak, és a romot körülvevő árkot is betöltötték. A második világháború idején a torony súlyosan megrongálódott, de később helyreállították és az 1970-es években tervszerű régészeti feltárást is végeztek. Ennek eredményeként egy háromhajós, reprezentatív, nyugati toronypáros, nagyméretű kolostortemplom alaprajza tűnt elő.

 

Aki teheti, látogassa meg ezeket a romokat mert nem csak a régi időknek állít emlékezetet, hanem azért is, mert csodálatos környezetben találhatóak.

 

/A magyar haza ismerete– Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak