Határtalan 

Egyenes gerinccel mentek be, és úgy is jönnek ki

A rácsok mögött sem a saját, hanem a magyarság jövőjéért aggódnak a jogellenesen elítélt politikai foglyok. Beke István és Szőcs Zoltán rámutattak, hogy mi is veszélyben vagyunk, mert ha ezt velük a hatalom ma megteheti, akkor holnap bárkivel megeshet.

A székelyföldi terrorperben jogtalanul 5-5 év börtönbüntetésre ítélt Beke István és Szőcs Zoltán jogerős ítéletének indoklása továbbra is késik. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő hétfőn ezt kérte számon az igazságügyi miniszternek, illetve a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéknek küldött hivatalos levelében.

A súlyos jogtiprás ellen a román bíróság nem engedi őket fellebezni

A háromszéki politikus a Tudorel Toader igazságügyi miniszternek és Iulia-Cristina Tarcea semmítőszéki elnöknek címzett levélben felhívja a figyelmet, hogy a törvényes határidő másfél hónapja lejárt, és még mindig nem közölték ki az indoklást. A késéssel súlyosan sérülnek az elítéltek emberi jogai, hiszen indoklás hiányában nem tudnak továbblépni, a strasbourgi bírósághoz sem fordulhatnak jogorvoslatért. A minisztériumnak tizenöt napon belül kell választ adni a hivatalos megkeresésre.

A törvény bár előírja ugyan a határidőt az indoklás kiállítására, de szankciókat nem határoz meg elmulasztása esetén, így a bírák minden következmény nélkül késlekedhetnek.

„Két ártatlan ember került börtönbe. Még arra sincs lehetőségük, hogy fellebbezzenek. Ki adja vissza nekik és gyerekeiknek az elrabolt napokat?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő.

Kulcsár-Terza József már harmadik alkalommal látogatta meg a két székely fiatalt a börtönben. A képviselőt az utolsó látogatás alkalmával Bedő Zoltán újságíró, a Magyarság Megmaradásáért Mozgalom vezetője is elkísérte.

„Döbbenetes, hogy két ártatlan ember van a rácsok mögött. Példát kell vennünk a magatartásukról, hiszen most sem siránkoztak, hanem a közösség ügyeiről érdeklődtek. Azt üzenik, egyenes gerinccel mentek be, és úgy is jönnek ki, az elveiket nem adják fel, nem lehet megtörni őket” – fogalmazta meg Bedő Zoltán.

Egyenes gerinccel mentek be, és úgy is jönnek ki, az elveiket nem adják fel, nem lehet megtörni őket

Bedő arra biztatja a politikusokat, hivatalos személyeket, hogy ha tehetik, látogassák a két fiatalt a börtönben, hogy „lássa a hatalom, hogy a közösség szeme rajtuk van, nem hagytuk őket magukra, követjük sorsuk alakulását.”

„Egyenes volt a gerincünk, amikor ide hoztak, és egyenes gerinccel fogunk innen távozni” – állította Isti és Zoli határozottan.

Megdöbbentő módon, a két hazafi következetesen elhárította a hogylétükre vonatkozó kérdéseket, mert ennél fontosabbnak tartották az erdélyi magyarságot emésztő és nyomasztó gondok megoldásának keresését. Ennek jegyében fogalmazták meg az üzeneteiket is székely véreik felé, miszerint fogjanak össze, és együtt küzdjenek az elnyomás ellen. Kiszolgáltatott népből ugyanis csak így kovácsolódhatnak nemzetté, a szabadság pedig a nemzetek kiváltsága.

Ha ezt velük a hatalom megteheti, akkor bárkivel megeshet hasonló justizmord

Végezetül hangot adtak meggyőződésüknek, hogy akinek erre másképp nincsen módja, egy Istenhez intézett fohásszal vagy imával is hathatósan hozzájárulhat a nemzet, valamint az ő személyes szabadságuk visszanyeréséhez.

 

/Székelyhon nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak