Külföld 

Egy hazafi is indul a horvát elnökválasztáson

Vasárnap elnökválasztást tartanak Horvátországban, az első fordulóban a mostani elnökasszonynak, Kolinda Grabar-Kitarovićnak tíz kihívója van. Kettő emelkedik ki közülük: a szociáldemokrata exkormányfő Zoran Milanović és a független, hazafias pop-folk-énekes és üzletember Miroslav Škoro. A választás előtti kutatások szerint egyikük sem tudja majd elérni vasárnap a szavazatok abszolút többségét, így a jelöltek számára a cél a bejutás a január 5-i második fordulóba.

A választásra jogosultak Horvátországban és a diaszpórában este 19 óráig adhatják le voksaikat, a részeredményeket pedig már 20 órától közli a választási iroda, írja az MTI. Horvátországban ugyan a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök is ráhatással van az ország külpolitikájára, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír – emiatt pedig fajsúlyosabb szereplője is a politikának, mint Magyarországon a köztársasági elnök vicc kategóriába sorolható szerepének.

A két nagy politikai tábor jelöltjén kívül színre lépett egy harmadik, független aspiráns is, Miroslav Škoro. Az ország egyik legnépszerűbb pop-folk énekese már dalaiban is sokszor pengetett nacionalista, hazafias húrokat – egyik legismertebb nótája a Sude mi (Elítéltek), amit Ante Gotovina horvát tábornok tiszteletére írt zenész barátjával, Marko Perković Thompsonnal, aki a legnagyobb hazafias rockzenész.

„Most vagy soha!“ mottójú populista kampányával radikális változást akar elérni a horvát politikában, szerinte ugyanis az elnökasszony és az exkormányfő mindössze „ugyanazon rendszer két arca“. Az elnökjelölti vitán azt mondta, Grabar-Kitarović nem teljesített annyit az elmúlt öt évben, mint amennyivel a kampányában dicsekszik, Milanović pedig nem volt jó miniszterelnök, így államfőnek sem lenne alkalmas. „Ha Škoróra szavaztok, a népre szavaztok“ – mondta magáról Škoro, aki szerint üzletemberként ő a legalkalmasabb ember a korrupció elleni küzdelem terén.

KAMPÁNYÁBAN EGYÉBKÉNT LEGTÖBBSZÖR A HORVÁT NACIONALISTA TÁBOR FŐ TÉMÁIRÓL BESZÉLT:

a horvát-szerb határvita rendezéséről, „a szerb fasiszták által ellopott kulturális javakról“, és persze a boszniai horvátok kérdéséről. A háromnemzetiségű Bosznia-Hercegovinában ugyanis csak a szerbeknek van önálló köztársaságuk, míg a bosnyákok a horvátokkal együtt alkotnak egy konföderációt. Škoro szerint viszont a horvátoknak is joguk lenne a saját területük feletti irányításhoz, és az önálló politikai képviselethez.

/Index nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak