Bevetési Irány Külföld 

Csak az utolsó szög hiányzik az ISIS koporsójából

Az Iszlám Állam terrorszervezet legfrissebb vereségei nyomán elvesztette az általa egykor uralt szíriai és iraki területek 96 százalékát.

A szélsőségesek mostanra a szíriai-iraki határtérség egy szűk kis sávjába szorultak vissza, illetve néhány területet tartanak még Szíria sivatagos részein. Sok mindent vesztettek, infrastruktúrát, erőforrásokat, ellátási útvonalakat, az általuk meghódított területeken élő hozzávetőleg nyolcmillió ember feletti ellenőrzést. A legnagyobb csapást viszont az egybefüggő terület feletti uralom elvesztése jelenti az iszlamisták kalifátusa számára.

Brett McGurk, a szélsőségesek ellen küzdő nemzetközi koalícióhoz delegált amerikai különmegbízott szerint a dzsihadisták 2014-ben szerzett területeik több mint 96 százalékának elvesztésével a megsemmisülés szélére jutottak. Kiemelte: az Iszlám Államnak egy méternyit sem sikerült visszaszerezni elvesztett területeiből.
Amelykből volt sok a két szomszédos államban.

Legutóbb például Deir-ez Zór-ból verték ki a terroristákat: a szíriai kormány pénteken jelentette be, hogy teljesen visszafoglalták az olajban gazdag kelet szíriai tartomány székhelyét, ahol a kormányerők három éven át tartották a város nyugati és déli kerületeit, valamint a katonai repülőterét az iszlamisták ostromával szemben.

Al Majhúb tábornok, a szíriai hadsereg tábornoka stratégiai győzelemnek minősítette a Szíria keleti, északi és központi régióit egymással összekötő utak kereszteződésén fekvő Deir-ez Zór visszavételét.

Előzőleg Rakka volt a legnagyobb hadizsákmány: az Iszlám Állam szíriai “fővárosát” október 17-én az Egyesült Államok támogatta Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet foglalta el. A nagyváros elvesztése egyben szimbolikus vereséget is jelentett az Iszlám Állam számára, hiszen ez volt az első nagyobb város, amelyre a dzsihadisták rátehették kezüket, hogy aztán külföldi harcosok ezreit vonzzák a kalifátus zászlaja alá.

Az Iszlám Állam lefejezéseket és egyéb gyilkosságokat hajtott végre Rakka közterein, hogy könyörtelen rendszerét hirdesse a világnak. Itt volt a szélsőségesek sajtóműveleteinek központja is, ahol propaganda videókat forgattak a kalifátusban folytatott élet előnyeiről. Ráadásul több európai merénylet szálai is a városig vezethetőek vissza, így a 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli támadásoké is.

Majadín visszafogalását október 14-én jelentette be a szíriai vezetés: az Eufrátesz nyugati partján fekvő településre előzőleg ide menekültek a terrorszervezet vezetői az északi Rakkából és Deir-ez Zórból, valamint Irakból. Majadín birtoklásáért komoly verseny folyt a szíriai vezetés és az amerikai támogatást élvező milíciák között.

Washington ugyanis attól tartott, hogy a szíriai kormányerők előrenyomulása az iraki határ felé elősegítheti a Damaszkusz szövetségesének számító Irán befolyásának kiterjesztését a térségben egy “síita szárazföldi folyosó” nyitásával, amely Irakon, Szírián és Libanon keresztül egészen Izraelig ívelhet. Damaszkusz pedig – karöltve a Teherán támogatta síita milíciákkal – azon volt, hogy elsőként érjen Majadín alá.

Mit vesztett a terrorszervezet az elmúlt 11 hónapban Irakban?

Például Káimot: az iraki kormányerők október végén indították műveleteiket az el-Anbár kormányzóságbeli város és a közeli szíriai-iraki határátkelő visszavételére, amelyek elfoglalását pénteken jelentette be Bagdad. Az Eufrátesz völgyére nyíló határátkelőt az Iszlám Állam főleg csapatok és ellátmány szállítására használta a szomszédos országok között.

A Kirkuk tartománybeli Havídzsa korábban, még az iraki-kurd viszony elmérgesedése előtt, október 10-én került iraki és kurd pesmerga csapatok kezére. A városban több száz dzsihadista adta meg magát családtagjaikkal együtt.

Akárcsak Tell-Afarban: a települést koalíciós légicsapások támogatásával augusztus 30-án foglalták el iraki kormányerők. Több ezer iszlamista harcos és családtagja került az iraki hadsereg és kurd harcosok fogságába. Ez volt az első alkalom, hogy az Iszlám állam tagjai tömegesen adták meg magukat egy katonai vereséget követően.

Moszul, az IÁ legnagyobb fellegvárát még nyáron foglalták el: a bagdadi vezetés július 10-én hirdetett győzelmet az Iszlám Állam iraki “fővárosában”, bár szórványos harcok a város alatt futó alagútrendszerekben még hetekig folytatódtak. A dzsihadisták 2014-ben iraki és szíriai területeken kikiáltott “kalifátusa” Moszul visszafoglalásával gyakorlatilag összeomlott. Irak második legnagyobb városa a szélsőségesek vezetésének találkozó helye volt.

Moszul volt a legnagyobb város az Iszlám Állam uralma alatt, ahol a többi között robbanóanyagokat, autókba szerelt pokolgépeket és aknavetőgránátokat állítottak elő olyan gyárakban, amelyek védelmére a helyi civileket használtak élőpajzsként a koalíciós bombázások ellen. Több ezren vesztették életüket, polgári személyek és iraki katonák, a városért vívott közel kilenc hónapos hadművelet során.

 

Hová húzódtak vissza a dzsihadisták?

Jelenleg Bukamal a legnagyobb támaszpontjuk: ez az utolsó jelentősebb szíriai város az Iszlám Állam ellenőrzése alatt. Szintén tartja még magát a terrorszervezet az el-Haszaka és Deir-ez-Zór tartományok falvaiban a szíria-iraki határ mentén, valamint az Eufrátesz nyugati partján a szír sivatag felé eső területen Deir-ez-Zór és Homsz tartományok között. Damaszkusz közelében egy kisebb térségben szintén jelen van a terrorszervezet.

Irakban elszórtan működnek az Iszlám Állam sejtjei a ninivei, anbári és szalaheddíni kormányzóságokban

Kapcsolódó tartalmak