Közélet Külföld 

Brexit: Ugrott a kiugrás?

Az EU párti brit parlamentnek szavaznia kell arról, Nagy-Britannia elkezdheti-e az uniós kilépési folyamatot.

Elfogadta csütörtökön a londoni felsőbíróság azt a keresetet, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot.

Mivel a parlament maradáspárti, ezért ha ténylegesen szavazásra kerül sor, lehetséges, hogy mégsem lesz Brexit.

Ez azt jelenti, hogy a folyamat elindítását, vagyis a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását a brit parlamentnek meg kell szavaznia. A végzés ellen azonban a kormány a legfelsőbb bíróságnál fellebbezhet.

Theresa May miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását, vagyis hivatalosan tájékoztatja az EU-t a kilépési szándékról, a cikkely aktiválásáig pedig jogilag olyan, mint ha semmi sem történt volna az Egyesült Királyságban. 

A csütörtöki felsőbírósági végzés azonban elvileg azt is jelentheti, hogy ez a hivatalos aktus – ha az aktiválásról szóló indítvány esetleg többször is megjárja a londoni parlament két házát – akár hónapokat is késhet.

A parlamentnek a népszavazás ellenére is joga van ahhoz, hogy elutasítsa a Brexitet, és ezt októberben ismerte el először a brit kormány is. Ez elég fontos hír, mert azt jelenti, hogy még messze nem végleges a kilépésről szóló döntés, hiszen a parlamentben többen vannak a maradás pártján.

A 50. cikkely szerint a briteknek két évük van a bejelentés után letárgyalni a kilépés menetét. Az EU korábban azt mondta, szeretnék, ha ez a 2019-es EP-választásra már rendben lenne.

/BBC, 24.hu nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak