Belföld Betolakodók 

Arcfelismerő, hazugságvizsgáló, online regisztrációs határátlépési rendszert tesztelnek Tompán

Képzeld el, hogy mielőtt a világ egy másik szegletébe utazol, regisztrálsz egy digitális határvédelmi rendszerbe: a telefonod vagy a számítógéped kamerájával befotózod magad, a beszkennnelt irataidat is előre felöltöd, részletekbe menő kérdésekre válaszolsz előbb webes űrlapon, majd egy webkamerás interjúban egy animált határőrnek. Van-e utána félnivalód a határon? Lehet, hogy igen. Ha hazudtál.

A napokban egy ilyen új, mesterségesintelligencia-alapú határvédelmi rendszer, az iBorderCtrl kísérleti verzióját kezdték el tesztelni a szerb-magyar határon. A magyar fél által felajánlott két átkelőből Tompát választották ki, ahol november közepén el is indult a tesztüzem. Ez nem része a hivatalos határellenőrzésnek, a közúti átkelőhelyen egy elkülönített pontján, önkéntes alapon zajlik a tesztelés. Magyarország mellett még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert.

Bár a hivatalos tesztidőszak augusztusban zárul, a teszteket itthon várhatóan május végére fejezik be, mert a nyári időszakra a forgalom nagysága miatt nem tudták vállalni. A karácsonyi csúcsidőszakban, azaz december közepétől január közepéig is felfüggesztik a próbaüzemet, amit egyébként válogatott és külön erre kiképzett magyar határrendészekre bíztak.

Proaktív magyar fél

Katarzyna Kolanko, az Európai Bizottság sajtósa elmondta, hogy a projektre 4,5 millió eurót ítéltek oda az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programjából. Ha a teszt sikeresnek bizonyul, úgy fognak eljárni, mint a többi kutatási projekt esetében: az új technológiát az Európai Bizottság értékeli, de a döntés, hogy bevezetik-e, a tagállamokon áll. Az a cél, hogy növeljék a hatékonyságot az EU külső határain: a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyerjenek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktassák le a technológia segítségével – mondta Kolanko. Utalt arra is, hogy a jövőben esetlegesen bevezetendő rendszer használatához az EU-s jog alapján az utazó hozzájárulása is szükséges, ahogy például a testszkennerek esetében is.

A magyar fél nemcsak kísérleti nyúlként vesz részt a határrendészeti projektben, hanem kifejezetten kezdeményező szerepe volt – nyilatkozta a Qubitnek Székely Zoltán őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje, akinek a neve a rendszerhez kapcsolódó publikációs listán tűnt fel. Nem véletlenül: ő a projekt végfelhasználói koordinátora és a magyar részvétel vezetője, emellett a pályázat egyik szerzője is, a projekt a doktori értekezésének a részét képezi. (A további résztvevők – cégek, tudományos műhelyek, illetve a lett határőrség – listája itt található.)

A magyar rendőrség nemhogy tagja a rendszert tervező konzorciumnak, de a pályázat megírásában is vezető szerepet vállalt, a rendszer elemeit és az eljárásrendeket is jelentős részben a magyar rendőrök (az NKE Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszék, a Bács-Kiskun megyei határrendészet és Kelebia Határrendészeti Kirendeltségének szakértői) dolgozták ki.

Hazugságvizsgáló a határon?
Székely azt mondta, nem árulhat el technikai részleteket arról, hogy miféle rendszert is kezdenek el tesztelni, és kérdéseinkre a projektet koordináló George Boultadakistól, az Euro Dynamics techcég munkatárstától is csak egy nem túl sokatmondó idézetet kaptunk a projekt honlapjáról.

A brit Guardian a rendszert a hazugságvizsgálókhoz hasonlítja, mivel egyik eleme a mikro-arckifejezéseket vizsgálva igyekszik kiszúrni, ha az EU-tagállamba belépő nem EU-s állampolgár meg akarja téveszteni a hatóságot, és nem az igazat mondja például személyes hátteréről, utazása céljairól. A kérdéseket egy, az utazó neméhez, etnikumához és anyanyelvéhez szabott animált határőr teszi fel webkamerán keresztül. A lap idézi Boultadakist, aki szerint a rendszer olyan információkat gyűjt, amelyek túlmutatva a biometrikus adatokon már az átverés biomarkereit mutatják. (A biomarker olyan objektíven mérhető jelzőanyag, amelynek a jelenléte felhasználható bizonyos élettani folyamatok kimutatására.)

Székely elmondta, hogy a rendszer által adott értékelés egyelőre csak ajánlást ad az ellenőrzést végző határrendésznek, tehát a döntést még nem a számítógép, hanem az ember hozza meg. Az iBorderCtrl gyakorlati hasznára két példát hozott:

a határon be nem léptethető személyek 60 százalékát képes előre kiszűrni, és számukra is megfelelő tájékoztatást adni arról, pontosan milyen feltételek hiányoznak a belépésükhöz (pl. lejárt útlevél, hiányzó vízum vagy anyagi fedezet, korábbi rendezetlen bírságok, le nem járt kitiltások).
Ez azért is lehetséges, mert a kérdéseket nem a határon teszik fel, hanem előre elvégzi az interjút a rendszer. Ezáltal az ellenőrzéshez szükséges idő a harmadára csökkenhet, aminek elsősorban a buszok, vonatok határátlépésénél van jelentősége, de a belépésre váró hosszú kocsisorokat is lerövidítheti.
A határellenőrzés menete

Az iBorderCtrl-lal elvégzett határellenőrzésnek két fázisa van: az előzetes regisztráció, illetve az ellenőrzés a határon. Az alkalmazás desktopon és mobilappon is elérhető lesz. Székely megosztotta a Qubittel az alkalmazás egyszerűsített felületen futó bétaverzióját, tehát aki akarja, kipróbálhatja a tesztelés alatt álló nem végleges változatot. De számolni kell vele, hogy a rendszer az arcképünk mellett számos érzékeny adatra is kíváncsi – adatkezelési garanciák mellett, pesze – az utazásra haszált autó rendszámától a szállás címéig. Aki ezek után is kipróbálná, itt megteheti, segíti vele a rendszer tesztelését.

/Qubit/

Kapcsolódó tartalmak