Belföld Határtalan Közélet Külföld Kultúra 

A Momentumban nem mindenki állna ki Kárpátalja mellett

Szombaton néhány órára normális nemzetnek tűnhettünk, amikor a kormány és a Jobbik után a baloldali és liberális ellenzéki pártok is közösen tüntettek a kárpátaljai magyarok nyelvi jogai lábbal tipró ukrán oktatási törvény ellen. Hétfőn még lelkesen örömködtem én is a tévében – aztán szerdára véget ért a gyereknap.

A Momentum külpolitikai koordinátora, Radnóti András ugyanis fogta magát, és jó nagyot belefingott a nemzeti minimum nulláslisztjébe. A 444-en megjelent értekezésében “hisztériának” nevezi az országos felháborodást, és bátran a megtévesztett, nacionalista lila ködben botorkáló olvasó szemébe mondja:

“A nyelvi jogok sárba tiprása – ami a tiltakozások vezető szlogenje – nevetségesen túlzó értelmezés.”

Ezt az igen erős állítását azzal a cáfolhatatlan érvvel támasztja alá, hogy “sajtóhírek szerint” az eredeti tervezetet már “kiherélték” az ukrán képviselők. Méghozzá azzal,  hogy a jogszabályba belekerült egy remek “kiskapu”, mely szerint “egy, vagy több tantárgyat” az EU nyelvein is lehet oktatni. Innentől tehát felesleges az egész “reflektálatlan méltatlankodás”, hiszen csak az egynyelvű magyar középiskola szűnik meg, ez meg úgyis csak “a kárpátaljai magyarok képzettségének és mobilitásának alacsony szintjét konzerválja.”

Na, most a helyzet az, hogy az “egy vagy több tantárgy” anyanyelvi oktatását engedélyező kijevi nagylelkűségről egyelőre se még Kárpátalján se tudják, hogy  a gyakorlatban mit fog jelenteni. (Például jelentheti azt is, hogy a magyart taníthatják magyarul, oszt’ jónapot.) Erre az egy mondatra ráépíteni a Nagy Ajróper Racionális Leleplezést azért elég merész vállalkozás. Még akkor is, ha a tisztán egynyelvű magyar oktatás hátrányairól szóló megállapításokban van igazság – csakhogy ezt a hendikeppet az ukrán nyelv tisztességes megtanításával lehet behozni és nem azzal, hogy 12 éves magyar gyerekeknek ukránul tanítják a biológiát, meg a történelmet.

És, ami az egészben a legfontosabb:

az ukrán oktatási törvény ellen az összes kárpátaljai magyar párt és érdekvédelmi szervezet tiltakozik.

Pedig, aki beszélgetett már Beregszászon politikáról a kocsmában, az tudhatja, milyen komoly megosztottság van ebben a magyar közösségben (is.) Ahhoz, hogy ennyire egyetértsenek valamiben, tényleg komoly bajnak kell lennie. És, ha az egész történet tényleg csak a valóban nem mindig szerencsés egynyelvű oktatás megszűnéséről szólna (nem, sajnos nem csak erről szól), akkor is:

hadd döntsék már el Beregszászon, Munkácson, meg Nagyszőlősön, mi a jó a gyerekeiknek, és ne Kijevi Radában, vagy a pesti Körúton. 

Megkérdeztük a Momentumot, mit szólnak ahhoz, hogy külpolitikusuk szombati tüntetést úgy értékelte:

“az ellenzék rációt és elvet feledve a kormánnyal együtt dől be minden hamis narratívának.”

Különös tekintettel arra, hogy a demonstráción a párt alelnöke, Soproni Tamás is felszólalt, és “elképesztően felháborítónak” nevezte az új ukrán oktatási törvényt.

Válaszukban leszögezték, hogy “a Momentum egyértelműen kiállt az ukrán oktatási törvény kárpátaljai magyarokat valószínűleg hátrányosan érintő módosítása ellen”, és ez a véleményük nem változott.

Arról is érdeklődtünk,

belefér-e a Momentum egyik alapértékeként megfogalmazott “egészséges nemzetképbe” a határon túli magyarok elleni jogsértések bagatellizálása, “hisztériának” nevezése, és a határon túli magyarság cserben hagyása ilyen súlyos helyzetekben?

Nos, a párt válasza szerint igen.

Hajnal Miklós szóvivő válaszában úgy fogalmazott:

“Ahogy a nemzet egészében, úgy a pártban is értéknek tartjuk a többféle véleményt. (…) Így természetes, és nem is baj, ha bizonyos kérdésekben mást gondolunk.

 

[wpdevart_like_box profile_id=”patriota.info” connections=”show” width=”700″ height=”250″ header=”small” cover_photo=”show” locale=”hu_HU”]

/alfahír nyomán Patrióta/

Kapcsolódó tartalmak