Külföld Kultúra Plusz 

A magyar kulturális akarat mentheti meg Brüsszelt a pusztulástól

Már fél éve annak, hogy az EP választások előtt egy héttel egy tucatnyi magyar hazafival nemzetközi tüntetés szerveztünk az Európai Parlament épülete elé a tömeges migráció veszélyeire való  figyelemfelhívás érdekében. (korrában írtuk: ITT!)

A Belgiumban töltött idő alatt a helyi magyar közösség meghívásának tettem eleget a Mi Hazánk Mozgalom Nemzetpolitikai Kabinetének tagjaként, akik politikai törekvéseinket támogatva meg szerették volna mutatni, milyen programokkal, eseményekkel őrzik a magyar kultúrát a messzi nyugaton. Fontos mindenek előtt tudni, hogy a Brüsszeli Magyar Ház, semmilyen anyagi támogatásban nem részesül annak ellenére, hogy a jelenlegi Fidesz kormánynak mennyire fontos a határon túli és az elvándorolt magyarok helyzete. (A brüsszeli magyarokra már nem futja a budge-ből. – a szerk.)

Kállayné Dáné Zita volt az idegenvezetőm a belvárosban található magyar közösségnek fenntartott épületben, amit Zita részben saját zsebből újított fel, hiszen az ingatlan a helyi magyar plébános tulajdonában van, amit elég lerobbant állapotban vett át az önkormányzattól.
A brüsszeli magyarok egész évben megannyi kulturális és közösség építő rendezvény szerveznek mint például a kórus próbák, zongora koncertek, filmvetítések, istentisztelet a Magyar Katolikus Misszió közreműködésével, ünnepi és egyben nemzeti megemlékezések, gyermekek számára kézműves foglalkozás, népdal éneklés és mesemondás.


Emellett szoros kapcsolatot ápolnak a Magyarok Világszövetségével, akik helyben is aktívan gyűjtik az aláírásokat a trianoni határok felülvizsgálatáért. Rengeteg nyomtatott anyaguk megtalálható a Magyar Házban, ahol a fiatalabbak is informálódhatnak a békediktátum részleteiről és böngészhetik a Nagy-Magyarországhoz tartozó megyéket és településeket.


Mint minden nagyobb nyugati városban, itt is van emléktáblájuk az 56-os magyaroknak, akikre hősként tekint a helyi közösség és akik tiszteletére minden év október 23-a környékén megemlékezést tartanak.
A körülbelül másfél méteres emléktábla alatt szintén szerepelnek az emlékhely megépítését anyagilak támogató személyek és szervezetek nevei.


Megannyi kulturális esemény, történet és nemzeti identitást erősítő kezdeményezés, pedig egy nyugati országban élő magyar közösség életéről beszélünk. Bármilyen meglepő, a belgákból már szinte teljesen kiölték a posztliberális erők az identitásukat. Bízunk abban, hogy ez a szerény kis magyar közösség példát mutat a helyieknek.


Az LMBTQP+ szervezetek olyannyira átvették a társadalmi irányítást, hogy a deviáns jelképek már nem csak a Pride napján/hetében/hónapjában találhatóak meg a belvárosban, hanem az év 365 napján.


A még civilizáció részének nevezhető, Európai Parlament környékén még 50-50%-ban, viszont a külvárosban (ahova fehéreknek csak saját felelősségre érdemes merészkedni, egyedül pedig nem ajánlott!) már 90-10%-ban oszlanak meg a feketék és a fehérek száma. A tömeges bevándorlás állapota már most napjainkban a pusztulás felé veszi az irányt, hiszen az európai viselkedési normák már nem igen jelentkeznek a város lakosságának részéről.


A másság ilyen szintű propagálása nem csak az utcán, de a legtöbb szórakozóhelyen is megtalálható, hiszen Belgiumban ha nem vagy elfogadó, akkor egy aljas gonosz náci vagy!

Bízunk abban, hogy a május 18-ai Nemzetek Európáját támogató tüntetésünk sok belgának felnyitotta a szemét a már jelenlévő veszélyre és hogy ők is felemelik a hangukat, hogy kontinensünkből ne egy Európai Egyesült Államokat hozzanak létre.

Walter Pál Péter – Patrióta.info

Kapcsolódó tartalmak