Belföld Kékfény Külföld 

26 év után megtalálhatták Farkas Helga gyilkosát

Dél-Olaszországban, Calabria tartományban rábukkantak arra a férfira, akinek tenyérlenyomata azonos azzal, amelyet 26 évvel ezelőtt találtak a bűnözők által elrabolt és azóta nyomtalanul eltűnt Farkas Helga autójának visszapillantó tükrén – állítja Palatinus Gábor nyugalmazott rendőrtiszt, az eset egykori nyomozója, aki 2002-ben a balástyai sorozatgyilkos elfogásával vált ismertté. – írja az Magyar Nemzet

 

A volt rendőr több mint két évtizede gyűjti az információkat és a dokumentumokat a máig megoldatlan emberrablási ügyben, hogy bizonyítsa feltevését: Farkas Helga elrablását és feltételezett meggyilkolását egy olasz szervezett bűnözői csoport hajtotta végre magyar segítséggel.

Még nem is létezett az emberrablás tényállása a magyar büntető törvénykönyvben, amikor – a későbbi nyomozás hivatalos eredménye szerint – 1991. június 27-én, az esti órákban a Szeged és Orosháza közötti országúton haladt a 17 éves Farkas Helga által vezetett piros Mazda, amelyet szemtanúk szerint előzőleg egy magyar rendszámú, fehér autó követett lekapcsolt fényszórókkal. Utóbbi gépjárműben a vallomások szerint három vagy több ember ült. Farkas Helga nem érkezett meg a várt időben Szegedre, az édesanyjához, aki balesetet sejtve autójával végigjárta az útvonalat, majd értesítette a rendőröket.

Éjfél körül nyilvánvalóvá vált, hogy emberrablás történt: zsarolók hívták föl Farkas Imrét, Helga édesapját, aki vendéglátásból és nyerőgép-üzemeltetésből élve vált a környék tehetős vállalkozójává. Egy férfi, elváltoztatott hangon, 500 ezer német márkát – akkori árfolyamon 21 millió forintot, ami ma 300 millió forintnak felelne meg – követelt a lány szabadon bocsátásáért cserébe.

Mivel anyja értesítette a rendőrséget az eltűnés miatt, a zsarolási kísérletek idején már jelen voltak a rendőrök a Farkas családnál. Ráadásul az emberrablás híre nagyon gyorsan kiszivárgott a sajtónak, egy helyi lap már akkor megírta a lány gyanús eltűnését, amikor még folytak a tárgyalások az emberrablókkal. Az országos sajtó is azonnal fölkapta a hírt. Ez tovább rontotta a lány szabadulásának esélyeit. Összesen 14-szer hívták telefonon a családot az emberrablók 1991. június 27–30. között. Többször megállapodtak a pénz átadásában, ám a találkozót nem sikerült létrehozni. 1991. június 30-án, vasárnap, hajnali 2 óra 20 perckor történt az utolsó hívás. Ennek szövegéből kitűnik, hogy az emberrablók megtudták és felbőszítette őket, hogy a rendőrség jelen volt a Farkas családnál: „Fejezd be a kis hülye trükkjeidet! Az akciócsoportot jobb, ha visszavonod! Holnap estig kapsz utolsó lehetőséget. Holnap hívunk, este 7-kor” – hangzott az utolsó üzenet, ami után soha többé nem jelentkeztek.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Mindvégig ugyanaz a férfi volt a zsaroló telefonáló; úgy próbálta fölismerhetetlenné tenni egyedi jellegzetességgel bíró hangját, hogy más-más tónusban, suttogva beszélt. A nyomozók ezért Suttogónak nevezték el, és később Csapó József hangját vélték azonosítani a rögzített felvételeken. Palatinus Gáborban 1991. június 29-én, a tárgyalási időszak alatti egy tanúkihallgatás során fölvetődött a gyanú, hogy Csapónak és társának, Juhász Benedeknek szerepe lehet a lány elrablásában. A két férfi nem volt ismeretlen a hatóságok előtt egyéb bűncselekmények miatt. Csapó személyesen is ismerte Farkas Helgát.

A nyugalmazott rendőrtiszt szerint Csapó 1989-ben Németországba, Münchenbe utazott. Akkori szeretője, F.-né B. G. küldte oda sógorához, Fésü Péterhez, aki egy nemzetközi, főleg BMW-k lopására specializálódott banda tagja volt. Az indok nem ismert, Csapó talán munkát és pénzt remélt. Arra utalnak az információk az exrendőr szerint, hogy Csapó itt ismerkedett meg egy olasz férfival, aki caporegime (kápó) funkcióban volt egy olasz bűnözői csoportban. Palatinus Gábor ismeri a nevet, ahogy egyéb részleteket is, de a nyomozás érdekében csak annyit árult el, hogy az olasz férfi, a vezetékneve kezdőbetűje alapján Z.-nek nevezhető. Az olaszok – főleg a Calabria tartományból való ’Ndrangheta, egy vérségi kötelékeken, klánokon alapuló bűnszervezet – Németországban pénzmosás céljából számos vendéglátóhelyet, főleg pizzériákat működtettek. (Egy ilyen pizzériában gyilkoltak meg hat bandatagot 2007-ben Duisburgban). Csapó szintén egy ilyen vendéglátóhely közelében lakott, amit későbbi vallomásában Juhász Benedek is megadott. Csapót a banda külföldi kapcsolataként Z. beszervezte, és olaszul is tanította. Nem tudni, Csapó meddig volt Németországban, és hogy akkor járt-e Olaszországban. Egyelőre az sem bizonyítható, hogy Z. a ’Ndrangheta tagja, de az biztos, hogy tevékenységi területe Calabriában, Catanzaro városban van.

1991-ben, Farkas Helga elrablása előtt egy hónappal, a német rendőrség az autótolvaj-banda után nyomozva házkutatást tartott a Palatinus Gábor által 2013-ban megismert német jegyzőkönyvek szerint. A németek lényegében fölszámolták a bandát, a szabadlábon maradt tagokat átvette egy olasz bűnözői csoport. Rábukkantak a házkutatás során egy forgalmi engedély fénymásolatára; ez arra a bizonyos fehér BMW-re szólt. A vélhetően lopott autó hamis magyar rendszámmal Juhász Benedek – azaz Csapó későbbi magyarországi társa – feleségének nevén volt. Ez volt az a BMW, amellyel a gyanú szerint Farkas Helga piros Mazdáját követték, és amelyben elrablói utaztak. A fehér jármű az egyetlen tárgyi bizonyítéknak alkalmas eszköz volt az ügyben.

Farkas Helga elrablása után 20 nappal, 1991. július 17-én Csapó és Juhász átlépett a határon egy fekete – szintén BMW típusú – autóval, és Münchenbe hajtott. Pedig ekkor már 17 napja figyelte egy speciális rendőri egység Csapót mint az emberrablás lehetséges gyanúsítottját. Ám július 17-én a megfigyelők azt a rejtélyes utasítást kapták, hogy ne kövessék tovább a férfit. Münchenbe érve Csapó átszállt a rablás során használt, már Németországba érkezett fehér BMW-be. Ez azt bizonyítja, hogy a valódi túszejtők Csapóéktól külön dolgoztak – mutatott rá a nyugalmazott rendőrtiszt. Ezután Csapó a fehér, Juhász a fekete BMW-ben utazva Triesztig hajtott. A bizonyítékul szolgáló fehér BMW-t Csapó leállította az út szélén, majd Triesztben bejelentette, hogy ellopták. Ezután az autónak nyoma veszett.

Hogy a magyar rendőrség tisztában volt a németországi kapcsolat jelentőségével, az akkori Csongrád megyei rendőrfőkapitány, Salgó László 1991. augusztus 15-i utasítása bizonyítja, amely három nyomozó Németországba küldését javasolja. „A nyomozás során több oldalról erősítik meg adatok azt, hogy Farkas Helga, illetőleg a szülők zsarolói Németországban tartózkodnak.” A munkacsoportot 1991 szeptemberében három napig látták vendégül Münchenben, többek között a város rendőrkapitánya, és egy államügyész is.

Palatinus Gábor koncepciója szerint Csapó és Juhász nem vett részt közvetlenül a rablásban, Farkas Helga fogva tartásában és későbbi meggyilkolásában. Két csoport volt: a kommunikáló csoport, azaz Csapó és Juhász, valamint a túszejtő, vagyis a Z. által vezetett csoport, akik Budapesten tartották fogva a fiatal lányt (a fővárosban kérték a váltságdíj átadását is). Z. részvételét a rablásban bizonyíthatja az a tenyérnyom, amit a Mazda megtalálásakor rögzített jegyzőkönyv szerint a kocsi visszapillantóján találtak. A padlón volt egy darab érme, egy 500-as címletű olasz líra is.

A müncheni autótolvaj-banda volt tagja, Fésü Péter az egykori rendőr szerint 2011-ben meghalt Magyarországon tüdőrákban; Palatinus Gábor két évig próbálta meggyőzni arról, hogy segítsen Farkas Helga gyilkosának azonosításában. Halála előtt két héttel Fésü egy levelet adott át a nyomozónak; ebben megnevezte a lány gyilkosát, Z.-t.

Farkas Helga elrablása után pontosan egy hónappal Juhász megkereste az Országos Rendőr-főkapitányság nemzetközi szervezett és kábítószer-bűnözés elleni szolgálatát, ahol „tanúvédelmet” kért, és titkos vallomásban számolt be Csapó különös kapcsolatrendszeréről. Juhászt 1995 áprilisában ötször fejbe lőtték, holtteste csak augusztusban került elő egy állami gazdaság öntözőcsatornájából.

Csapót 2000-ben jogerősen felmentették Juhász meggyilkolásának vádja alól, de tíz év börtönre ítélték személyi szabadság megsértése, zsarolás, rablás és más bűncselekmények miatt. 2006-os szabadulása óta Írországban él, informatikai vállalkozása van. Farkas Helga holtteste máig nem került elő, meggyilkolásáért eddig senkit nem ítéltek el.

 

/ mno.hu nyomán Patrióta /

 

Kapcsolódó tartalmak